A városi kertészet jobb termést ad a hagyományosnál

A növekvő városi lakossághoz növekvő városi kertészkedés is jár, amelynek fontos szerepe is lehet a lakosság ellátásában.

Vajon mennyire hatékonyan termelnek a városi kertészek? Mekkora a hozama egy közösségi kertnek, vagy háztáji kertnek, mit tud egy hidropóniás kertészet a város határában? Egy új kutatásban a Lancasteri Egyetem szakembere vezette csoport a hagyományos kertészeti gazdálkodással hasonlította össze a városi gazdálkodást.
A városokban s azok közvetlen közelében megtermelhető élelmiszer egyik legnagyobb értéke, hogy nem kell távolról szállítani, ezzel már önmagában sokat tesz a klímaváltozás hatásai ellen, aki lehetőségéhez mérten kertészkedik saját otthonában. Egyre többen tesznek ilyet, szerencsére. De vajon milyen jól? A tudományos ismereteink igen hézagosak, jóformán azt se tudjuk, mit is termelnek a városi kertekben. Az angol kutatók világszerte (53 országban) elvégzett felmérések adatait elemezték, az Earth’s Future szakfolyóiratban közölt cikküket az Amerikai Geofizikai Unió mutatta be.
A legérdekesebb eredményt az adta, hogy számos terménynek városi kertészetben nagyobb volt a hozama, mint a hagyományos farmgazdálkodásban: az uborka, a gumós zöldségek és a saláták 2-4-szer több termést adtak városban! A legtöbb termény ugyanolyan jól, vagy még jobban termett városban is, mint farmon. Számos zöldség kiválóan teljesített hidropóniás termesztés során, így a paradicsom vagy a levélzöldségek voltak erre a termesztési módra leginkább alkalmasak. A városi kertészetben számos olyan helyet ki lehet használni, ami másra nem jó, így például a háztetők is beültethetőek.
A termények összesítése alapján a világ élelmiszereinek 15-20 százaléka is kikerülhet a városi kertészek kezei alól, bár nehéz pontosan felmérni ezt, azonban a zöldségek, hüvelyesek és gumósok 5-10 százaléka nő városi kertekben. A kutatók a következőkben igyekeznek ezeket az adatokat minél jobban pontosítani, hisz így lehet a jövőre vonatkozó számításokat is megalapozottan elvégezni. Adatok nélkül nem lehet tervezni, nem derülhet ki, mennyire számíthatunk a városi kertekre az élelmiszer-ellátás biztonsága terén. Ha ezeket is sikerül tisztázni, még hátra lesz annak a számítása is, hogy vajon e városi kertészet a termelési módszereivel mennyire szénsemleges. Bár sokakban felmerül a légszennyezés hatása is, nemrégiben azonban az ólom és a paradicsom kapcsán megnyugtató eredmény született. Több más termény és szennyező anyag vizsgálata is zajlik jelenleg.