Opálba zárt ausztrál dinók

Mintegy 100 millió évvel ezelőtt élt kis termetű dinoszaurusz csontjait vizsgálták meg mikro-CT segítségével a Flinders Egyetem szakemberei, számolt be a Scimex hírportál. Az ausztrál kutatók bíznak benne, hogy a vizsgálatok során kapott információkkal bebizonyosodhat, hogy az egykor élt állat egy eddig ismeretlen fajba tartozott.

Az opál nevét leginkább drágakőként ismerjük, ám ez gyakorlatilag olyan kovás ásvány, amelyben a mikroszkopikus gömbökbe rendezett kova körül víz található, s csak egy speciális formája, a nemesopál mutatja a sokféle színben tündöklő tulajdonságokat. Rengeteg ősi élőlény maradványai alakulhatnak opállá, talán a faopálról már többen hallottak, ilyesmit hazánkban is lehet találni, az opál igazi hazája azonban Ausztrália. Itt a nemesopált tartalmazó rétegek a kréta időszaki homokkőben és iszapkőben jöttek létre, s a korukból adódóan a dinoszauruszok csontjait is tartalmazhatják, így a legismertebb az Új-Dél-Wales területén lévő Lightning Ridge, vagy a D-Ausztrália területén lévő Coober Pedy lelőhelye, ez utóbbi adta az Eric, a plioszaurusz nevű maradványt, amelynek csontjai teljesen opállá alakultak. Nem ez az egyetlen opalizált őshüllő azonban. Paul Willis docens, aki Eric maradványait kiszabadította a kőzetből, most modern eszközökkel nyúlhat az opálbányászoktól kapott, csontokat tartalmazó mintákhoz.

A kőzet fizikai megbontása nélkül belenézhetnek CT segítségével, és az így kapott képek alapján 3D nyomtatás útján elő tudják állítani a kőzetbe zárt, opállá vált csontok tökéletes mását.

„A Flinders Egyetem Tonsley-ban lévő CT-szkennerét használjuk ahhoz, hogy az apró kődarabokba, amelyek egy kicsiny dinoszaurusz csontjait tartalmazzák, bepillanthassunk” – mondta el a kutató. A maradványokat, amelyek egy kistestű növényevő csontjai voltak, még 2019-ben kapták a kutatók a Lightning Ridge opálbányászaitól azzal a céllal, hogy az ősmaradványok mindenképp az ausztrál tudományt szolgálhassák. Az opál ezúttal drágakőre vadászók szempontjai szerint értéktelen kőzetet jelent, nem nemesopált, s talán ez is volt a szakemberek szerencséje.

Ausztrál Opál Központ a Willis vezette Palaeo Pictures stábja segítségével dokumentálja a csontok titkainak megfejtését, majd a maradványok alapján „újjáélesztik” és bemutatják a jövő generációi számára az állatot. Az eddigi CT-szkennelések alapján úgy tűnik, hogy kiváló állapotúak a csontok, s a legizgalmasabb darabok 3D nyomtatását is megkezdték már a szakemberek.

A szkennelés hatalmas segítséget jelent majd a csontok körüli kőzet eltávolításában is. Ezt korábban „vakon” végezték a paleontológusok, mivel senki se tudja, mi is rejtőzik a kövek belsejében, így mindig volt némi rizikója a csontok kiszabadításának. A szkenneléssel azonban hasonló információkhoz jutnak a szakemberek, mint egy sebész az orvosi célú CT-vel, és így már nem kell attól tartani, hogy esetleg megsértik a pótolhatatlan kövületet.

Eddig a maradványokat rejtő kövek mindössze 20 százalékát sikerült beszkennelni, ha minden darabbal végeznek, kiderülhet, hogy vajon tényleg új fajt találtak-e.