Teljesítményfokozó hatásúak a munkaközi szünetek

A Temesvári Nyugati Egyetem munkatársai vizsgálták meg, milyen hatása van a munkateljesítményre annak, ha rövid szüneteket iktat be az ember a munkaidejébe. A PLOS One folyóiratban publikált eredmények alapján már a pár perces „kávészünet” is segít, de minél hosszabb a szünet, annál jobban javítja a teljesítményt és a jóllétet.

A teljesítményorientált világban a munkavállalóknak biztosított jóléti intézkedések célja elsősorban az, hogy ezeken keresztül az elvégzett munka minőségét, mennyiségét javítsák, épp ezért fontos megérteni, ezt mivel lehet a legjobban elérni. A fáradtság és kimerültség ellen a hosszabb szünetek – a családdal tölthető esték, a szabad hétvégék, szabadság – hatásait jól ismerjük, de mi a helyzet a rövidebb szünetekkel? A kutatások szerint már az ebédszünet, vagy az egyes munkakörökhöz előírt rendszeres rövid szünetek is megfelelően visszatöltik az ember energiáit. Most egy olyan elemzést végeztek el a kutatók, amelyben 22 korábbi felmérés adatai szerepeltek, a maximum 10 perces, illetve a 10 perc és egy óra közti szünetek hatásait vizsgálták, különféle munkatevékenységek esetén.

Az analízis azt mutatta, hogy még a legkisebb szüneteknek is jótékony hatásuk van az ember fáradtsága ellen, s hozzájárulnak az ember jóllétéhez. A teljesítmény azonban a szünetek hosszával arányosan növekszik, vagyis minél hosszabb a szünet, annál inkább jól teljesít az ember azt követően. Ez különösen az olyan feladatok esetében volt jelentős, mint a kreatív munka vagy az irodai munka, azonban a szellemileg megterhelőbb feladatoknál már nem volt hatásos a szünet.

Az eredmények azt jelzik, hogy míg a dolgozók jóllétéhez az egészen rövid szünetek is hozzájárulnak, ezek már növelik az ember energiaszintjét és a teljesítményt is, ám a lényegesen jobb teljesítményhez kicsit hosszabbakra lehet szükség, különösen a fokozott szellemi tevékenység esetében. E hatásokat azonban pontosan fel kell mérni, azzal együtt, hogy milyen, a szünetek során alkalmazott, pihenési stratégiák a leginkább célravezetőek. A jelenlegi eredmények alapján bármiféle dolog jó, ami elszakít magától a munkától. A jelen kutatásban nem vizsgáltak olyan tényezőket, mint a feszültség vagy a szorongás, így e tényezőket is érdemes lesz később felmérni majd.