A higanyszennyezés segítheti a madárinfluenza terjedését
Egy új, vad madarakat érintő kutatásból az derült ki, hogy fogékonyabbak a madárinfluenzára azok, amelyek testében magasabb a higany mennyisége.
A madárinfluenza elsődlegesen a vándorló vízimadarak megbetegedése, ám ez egyrészt súlyos probléma a fertőzésre fogékony, és ritkuló állományú vad madarak esetében, illetve a sok millió kényszervágásra ítélt háziszárnyasra, azok gazdái anyagi helyzetére nézve is.
A különböző környezeti szennyező anyagok hatásait önmagukban már elég jól értjük, ám azt kevésbé, hogy miféle szerepük lehet más tényezőkkel együtt. Egy ilyen a higany, a mérgező nehézfém, amely más nehézfémekhez hasonlóan elnyomja az immunrendszer működését. Az Észak-Amerikában a madarak körében dúló madárinfluenza-járvány adott lehetőséget arra a vizsgálatra, amelyben 749 vad kacsa- és réceféle Kaliforniában, a San Franciscói-öbölben telelő egyedeinek mérték meg a higanyszintjét, illetve vizsgálták a madárinfluenza-antitestjeinek meglétét, amelyből kiderült, hogy a megelőző évben átestek-e a fertőzésen. E terület nemcsak a madarak vándorlásában fontos helyszín, hanem jelentős a higanyszennyezés terén is, a korábbi aranybányászati technikák hatására. A kutatás eredményét a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban tették közzé.
A mérések alapján ötször nagyobb esélye volt annak, hogy egy madár a közelmúltban átesett a fertőzésen, ha az adott madár higanyszintje az átlag feletti volt, mint akkor, ha az átlag alatti. A kutatók szerint ez egyrészt megerősíti azt, hogy a higany az immunrendszer számára súlyos méreg, másrészt pedig hozzájárulhat a higanyszennyezés ahhoz is, hogy könnyebben, gyorsabban terjedjen a madárinfluenza – vagy más fertőzés. A kacsák és más vízimadarak a „szuperterjesztők” szerepét látják el a madárinfluenza esetében, ezért fontos megérteni mindazokat a tényezőket, amelyek növelik a betegség és annak továbbadása esélyét. Ha a vándormadarak könnyebben fertőzik meg a háziszárnyasokat, annak is nő az esélye, hogy az egyébként nagyon ritka emberi átfertőzésre is sor kerüljön.
A felfedezés azt is igazolja, hogy az emberi tevékenység, környezetszennyezés következményei igen sokrétűek és nagy hatásúak.
A cicaszínek sok évtizedes rejtélyét sikerült megoldani
A vörös cicák szinte mind kandúrok, a teknőctarkák és a kalikók pedig csak nőstények – végre az is kiderült, minek köszönhető ez.
Aggasztó hatást gyakorolt a gyermekekre a pandémia
Magyar szakértők mérték fel a kisgyerekek kütyühasználatát a pandémia alatt és után.
Miként készült a nebrai korong?
A világörökségi védelmet élvező lelet anyagának eredete ismert, azonban a készítés mikéntje eddig nem volt az.
Monszunra várva pusztultak el az ősi kétéltűek
A mintegy 232 millió éve élt, szalamandrához hasonló állatok földbe vájt üregeikben várták az esős időszakot, amikor a végzetük elérkezett.
Átadták a Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal tudósnak ítélték oda 2024-ben az elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
