Étrend az újkőkori Britanniában

Skóciában és Írországban a tavakba apró, mesterséges szigeteket építettek egykor, a crannog néven ismert szigetek évezredeken át szolgáltak védett lakhelyül, és így régészeti leletek sokaságát hagyták egykori lakóik hátra. Sok száz ilyen szigetet tártak már fel eddig. Ezek közt egyeseken edényeket is találtak, ilyen példák a Bristoli Egyetem kutatói által vizsgált, a Külső-Hebridákhoz tartozó Lewis szigetén feltárt edények, amelyek időszámításunk előtt 3600-3300 körül készültek.

Nagy-Britannia területén kb. időszámításunk előtt 4000 táján honosodtak meg a gabonák, s nagyjából ugyanekkor érkeztek a cserépedények is, ennek köszönhető, hogy a kutatók a cserépedények falába beivódott egykori élelmiszerek nyomai közt a gabonákat is ki tudták mutatni. A modern vizsgálati technikák segítségével világszerte juthattak hasonló módszerekkel étrendi információkhoz a régészek, történészek. Az edények porózus falába beivódott zsírok, illetve egyes növényekre jellemző egyéb szerves molekulák alapján kideríthető, hogy mit is főztek vagy tároltak ezekben az edényekben. A zsírokból olyan jellemzőkre is fény derülhet, mint az, hogy édesvízi vagy tengeri volt-e a hal, illetve az emlősök húsainak zsiradékai kérődzőktől vagy más állatoktól eredőek-e, és külön felismerhetőek a tejből eredő zsírok.

A vizsgálatok gabonaféléket, köztük búzát mutattak ki a kisebb edényekben, mellettük tej maradványait is, vagyis valamiféle tejes kását, kásalevest főzhettek ezekben, miközben a nagyobb edények húsokra jellemző maradványokat tartalmaztak, de kb. harmadában sikerült a gabonákra utaló jeleket is kimutatniuk a kutatóknak. Érdekes az is, hogy a gabonafélék közül az árpa elszenesedett maradványait ismerték csak korábban e skót területekről, búza csak egészen rendkívüli esetekben került elő, s azt hitték eddig a szakemberek, hogy az a néhány szem „gyomként” keveredhetett a már nagyobb területen termesztett árpa közé. A most feltártak, a jelentős búzanyomok alapján könnyen lehet, hogy eddig azért csak elvétve bukkantak a búza nyomaira, mert egészen egyszerűen azt másképp készítették el.

Az eredmények egyrészt megmutatták, mit is ehettek a brit térség északnyugati részén élők, másrészt a crannogok funkciója kapcsán is érdekes adalékot szolgáltattak. Számos cserépedény érintetlen volt és szép mintázatú, amiből a szakemberek azt sejtik, hogy ezeket valamiféle ceremónia során használhatták. A crannogok némelyike egész egyszerűen túl kicsi volt ahhoz, hogy állandó lakhelyként működjön, ezért számos kérdés van még a pontos történetükkel kapcsolatban, a most feltártak ezt a történetet is kiegészítik.