Nem sokat javult az étrendünk 30 év alatt

A Tufts Egyetem kutatócsoportja frissen, a Nature Food szakfolyóiratban közzé tett kutatási eredménye szerint a 0-100-as skálán, amely azt mutatja, hogy az egészséges étrendi ajánlásokból mennyit tartanak be az emberek (0 az abszolút egészségtelen, 100 az ajánlásoknak teljesen megfelelő, egészséges egyensúlyú táplálkozás), a globális átlag 40,3 pont. Ez azt jelenti, hogy 1990-2018 között egy egészen kicsikét, 1,5 pontot javult az emberiség táplálkozása. Ettől azonban meglehetősen nagy eltéréseket mértek régiónként, életkori csoportokként. Például a legtöbb helyen hasonló a gyerekek és a felnőttek esetében ez a mutatószám, ám többek közt Kelet-Közép-Európában is a gyerekek egészségtelenebbül táplálkoznak, mint a felnőttek. Globálisan egészségesebb a nők táplálkozása a férfiakénál, a férfiak körében az idősebbek fogadják meg inkább az étkezésre vonatkozó egészségügyi ajánlásokat.

Bár globálisan kissé javult a helyzet, Dél-Ázsia és Afrika déli része esetében nem változott. Latin-Amerikában 30,3, Dél-Ázsiában pedig 45,7 pontot értek el; a legjobb eredményt Vietnám, India, Irán, Indonézia érték el, a legrosszabbat pedig Brazília, Mexikó, az USA és Egyiptom.

A kutatók összesen 185 ország adatainak elemzését végezték el. Ezek alapján „a hüvelyesek, diófélék, a keményítőben szegény zöldségek fogyasztása növekedett az idők során, azonban ezeket a javuló tendenciákat rontotta az olyan egészségtelen élelmiszerek növekvő fogyasztása, mint a feldolgozott- vagy a vörös húsok, a cukros üdítők és a só” – mondta el a kutatást vezető Victoria Miller.

A rossz étrend felel világszerte a megelőzhető, idő előtti halálozás 26 százalékáért, és bár azt mindannyian tudjuk, hogy van mit javítani az étkezésünkön, nem igazán álltak rendelkezésre eddig olyan adatok, amelyekben az életkor vagy a nemek szerinti, az iskolázottságtól vagy a lakhelytől függő részletekre fény derült volna. „Globálisan a kicsi gyerekek étkezése még elég jó volt, ám romlott, ahogy a gyerekek nőttek. Ez azt sugallja, hogy a kisgyerekkor az, amikor beavatkozhatunk és megalapozhatjuk az egészségesebb ételek iránti preferenciát” – tette hozzá Miller.

Az ilyen felmérések fontossága az, hogy a táplálkozáskutatókat, egészségügyi hatóságokat, döntéshozókat tájékoztassák a helyzetről, amelynek nyomán jobb táplálkozáspolitikai intézkedések születhetnek. A kutatók elmondták, hogy mind a túl kevés elérhető egészséges élelmiszer, mind a túl sok egészségtelen jelenléte kihívást jelentett a célok elérésében, eszerint pedig igen sokat lehetne javítani a helyzeten pusztán politikai, egészségpolitikai döntésekkel.