541 millió éves alga rendkívüli részletekkel

541 millió éve, az ediacara időszak végén már stabil helyzetben voltak a sekély tengerekben a fotoszintetizáló algák. Egy ilyen alga volt az a Protocodium sinense nevet kapott faj is, amelynek rendkívüli részleteket megtartó maradványaira Kínában bukkantak rá. A kb. fél milliméteres gömböcskék vizsgálatáról a BMC Biology folyóirat számolt be.

A növények és a zöld algák közös ősét egymilliárd évesnek gondoltuk eddig, ám a fosszília vizsgálatából arra következtettek a kutatók, hogy valószínűleg ennél is jóval régebben élhetett. A Protocodium elképesztően hasonlít a ma élő Codium nevű algákra (a neve is ehhez köthető), igencsak modern felépítésű. A vizsgálatok alapján az alga egyetlen sejtből állt, amelynek egykoron számos sejtmagja volt, ám a sejtmagok nem őrződtek meg.

A Kína déli részén, a Tengjing-formációban előkerült kövület az elmúlt 2 évtizedben itt sorra felbukkanó, az ediacara időszak végéről származó fontos ősmaradványok sorát gyarapítja. Az ediacara időszakot követően hirtelen virágzásnak indultak a soksejtes élőlények bolygónkon, ez a kambriumi robbanásnak nevezett kor meghatározó volt a ma is létező állatok kialakulásában, ekkor születtek meg a bolygónk arcát meghatározó állatcsoportok. Az ediacara vége az ehhez elvezető útról tanúskodik.

A Kaocsiasan-bióta (angolos írásmóddal: Gaojiashan) részét képező algák a lelőhely különleges körülményeinek köszönhetően őriztek meg olyan részleteket, amelyek alapján össze lehetett hasonlítani a fosszíliákat a ma élő algákkal. A szilárd vázzal nem rendelkező élőlények, mint az algák is, csak úgy tudnak fennmaradni, ha a szerves anyagaik helyébe valami stabil anyag épül, ez esetben például foszfátok. Ennek következtében a maradványokat különféle röntgen-mikroszkópos technológiák segítségével tudták vizsgálni a szakemberek, gyakorlatilag virtuálisan felszeletelve az ősmaradványokat, betekinthettek azok belsejébe. Ugyan számos, összelapított formában fennmaradt, zöldalgákra emlékeztető fosszíliát ismerünk e korszakból, ám azok egyike sem rendelkezik olyan részletekkel, amelyek alapján biztosan ki lehet jelenteni, valóban zöldalgákról van szó. A most feltárt részletek arra is rávilágítanak, hogy gyakorlatilag változatlanok maradtak az algasejtek szerkezeti részletei az evolúció során.

A fotoszintetizáló algák rendkívül fontos részei voltak bolygónk korai ökoszisztémájának, hisz szén-dioxidot vonnak el a légkörből és oxigént termeltek. A most feltártakból úgy tűnik, a kambriumi robbanást megelőző időben már meghódították a sekély vizeket.