Adalbert, Vince2022. szeptember 27., kedd
Tudomány

Kalandos volt a Neptunusz felfedezése

National Geographic Magyarország

1846. szeptember 23-án éjszaka a Berlini Obszervatóriumban ketten is megpillanthatták a nyolcadik bolygót, ám a felfedezés nem csak az ő érdemük.

A Neptnusz a Voyager-2 felvételén
Forrás: NASA / JPL

Johann Gottfried Galle, az obszervatórium igazgatója a Berlini Egyetem egy akkori hallgatójával, Heinrich Louis d’Arrest-tel együtt észlelte először a Neptunuszt úgy, hogy azt is tudták, egy eddig ismeretlen bolygót látnak távcsövükön át. Ez azonban nem volt véletlen.

Neptunusz római tengeristen egy mozaikon, a háromágú szigonyával.
Forrás: Wikimedia Commons

Az ekkor ismert legkülső bolygó az Uránusz volt (ezt 1781-ben fedezte fel William Herschel), és a megfigyeléseiből számított későbbi pályaadatokkal valami nem volt rendben: eltért a pálya a kepleri és newtoni szabályok alapján számított értékétől. 1821-ben közzé tett csillagászati táblázatokban szerepelt az Uránusz jövőbeli helyzete, ám a megfigyelésekkel sorra odébb bukkantak csak rá a bolygóra. A folyamatos megfigyelések alapján egyértelművé vált, hogy az Uránusz nem ott van, ahol a számítások szerint lennie kellene, a bolygót rendre a jelzett hely előtt vagy mögött találták – mintha csak sietne vagy késne a pályáján.

Az Uránusz pályájának egyes részein késik, más részein siet a Neptunusz, gravitációs zavarása hatására.
Forrás: Wikimedia Commons

Az eltérés kapcsán érdekes elméletek láttak napvilágot, például az is, hogy a gravitáció a Naptól nagyobb távolságban már nem ugyanúgy hat. Azonban a csillagászok nem annyira a jól ismert és értett törvényszerűségek megkérdőjelezésével, hanem azok tapasztalt eltéréseinek újabb magyarázatával szoktak előállni. Így történt most is.

Egy francia csillagász, Urbain Le Verrier, aki égi mechanikai számításokra szakosodott, úgy gondolta, az okozza az eltérést, hogy az Uránuszon túl lehet még egy bolygó, s annak a gravitációja miatt kergül meg az Uránusz pályája. Az Uránusz pályaadatainak ismeretében végzett kalkulációi nyomán előrejelezte, hol is kellene keresni ezt a következő bolygót.

A Neptunusz felhői a Voyager-2 szemén át. A bolygó légkörében fújó szelek sebessége eléri a 2000 kilométer per órát.
Forrás: NASA / JPL

A párizsi csillagász 1846. augusztus 31-én nemcsak nyilvánosságra hozta a francia akadémia előtt az ismeretlen bolygó várható helyét, hanem szeptember 18-án személyes levélben el is küldte az adatokat berlini kollégájának, akihez 23-án érkezett az információ. A levél nyomán Galle és d’Arrest még aznap éjjel megtalálták a jelzett helyhez igen közel, kb. 1 fok távolságban a Neptunuszt. A felfedezéshez (pontosabban a számított hely igazolásán át annak megerősítéséhez) az obszervatórium Fraunhofer-teleszkópját használták. A Neptunusz felfedezéséért ugyan a berlini csillagászok nevét jegyzi a történelem, ám semmire se mentek volna Le Verrier hónapokon át tartó, az Uránusz megfigyelésein alapuló számításai nélkül!

A Berlini Obszervatórium Fraunhofer-távcsöve, amelyen át először figyelték meg a nyolcadik bolygót.
Forrás: Wikimedia Commons

Egy másik, szintén számításokon alapuló előrejelzés is született szinte ugyanekkor: az angol John Couch Adams is hasonló számításokat végzett, ugyanazon feltételezéssel, miszerint egy ismeretlen bolygó lehet felelős az eltérésekért. A számításai eredményét (amelyekkel azonban már a nyár végére elkészült) néhány hónappal Le Verrieré után hozta a Királyi Társaság tudomására, elismerve Le Verrier elsőségét. Az adatai kevésbé voltak pontosak, az Adams által jelzett helytől 12 fok távolságra volt a Neptunusz. A munkája azonban jól jellemzi azt a világot, amelyben a Neptunusz felfedezésére sor kerülhetett.

Johann Gottfried Galle berlini csillagász, aki elsőként nézhetett úgy a Neptnuszra, hogy tudta: egy eddig nem ismert bolygót lát.
Forrás: Wikimedia Commons

A Neptunusz halvány, szabad szemmel nem látható bolygó, így a megpillantásához alapfeltétel volt a távcső. A két berlini csillagász előtt is látták már, de természetesen ekkor még nem tudták beazonosítani a megfigyelők. Ezen észlelők közt volt Galilei, akinek 1612-ben egyik legelső távcsövével sikerül a „halvány csillagot” megfigyelnie, utólagos számítások igazolták, hogy a Neptunuszt látta.

A Neptunusz halovány és vékonyka gyűrűi – összesen 5 gyűrűt ismerünk.
Forrás: NASA / JPL

Ha csak néhány héten át követte volna e „halvány csillag” égi mozgását, észrevette volna, hogy egy bolygóval van dolga, s akkor több mint 200 évvel korábban, már Galilei is felfedezhette volna a Neptunuszt. Szintén látták a nyolcadik bolygót a Párizsi Obszervatórium munkatársai 1795-ben, egy akkori égboltfelmérés során, ám szintén csillagként jegyezték fel a pozícióját. Majdnem felfedezte az Uránuszt először megpillantó William Herschel fia, John Herschel is, aki egy levélben írt egy 1830-ban csillagnak nézett fénypontról; ha kicsit tüzetesebben megnézi, kiderülhetett volna, hogy nem fénypontot, hanem korongot, vagyis bolygót lát.

Urbain Le Verrier francia csillagász, akinek a pontos számításai jelentették a Neptunusz valódi felfedezését.
Forrás: Wikimedia Commons

No de vajon miért német csillagászoknak jutott a megtiszteltetés, hogy Le Verrier, a francia számításait felhasználhatták a megfigyeléshez? Egész egyszerű oka van: a francia csillagászokat egyáltalában nem érdekelte a Le Verrier által felvetett probléma és annak számításaival megadott magyarázata. A német csillagászok azonban rákaptak a számítások igazolásához megfigyelő csillagászt kereső feladatra, 1846. szeptember 23/24-ének éjszakáján, alig egy órányi keresést követően, pár perccel éjfél után Galle meglátta a bolygót, d’Arrest által előkeresett csillagatlaszban ellenőrizték a helyzetet és igazolták Le Verrier elméleti számításának helyességét.

X jelzi a Neptunusz számított helyét, a nyíl pedig a valós helyét a Berlini Obszervatóriumban első megpillantása idején, a távcső látómezejében.
Forrás: Hutchinson’s Splendour of the heavens; a popular authoritative astronomy / Public Domain

„A bolygó, amelynek helyzetét Ön kiszámította, valóban létezik” – írta válaszlevelében Galle francia kollégájának. A bolygó nevét La Verrier javasolta, a korábbi mitológiai bolygónevek hagyományát folytatva a római tengeristen után, szimbóluma ezért a háromágú szigony.

A Neptunusz legnagyobb holdját a Tritont alig 17 nappal a bolygó után fedezték fel.
Forrás: NASA / JPL/ Voyager-2

Alig 17 nappal a Neptunusz első tudatos megfigyelését követően máris fény derült rá, hogy nincs egyedül: William Lassell brit csillagász megpillantotta a bolygó mellett annak legnagyobb holdját, a később Triton nevet kapó égitestet is. Jelenleg 14 holdját ismerjük, és gyűrűit is megpillanthattuk már.

A Neptunusz a Földnél mintegy négyszer nagyobb átmérőjű, a Naptól átlagosan 4,5 milliárd kilométerre kering, 165 földi év alatt tesz meg egy kört, a tengelyforgása viszont gyors: mindössze 16 földi óra egy nap a Neptunuszon. Tengelyferdesége 28 fokos, így e bolygónak is vannak évszakjai, ám azok 40 évig tartanak.

A Neptunuszt eddig csupán a Voyager-2 űrszondával közelítettük meg, ám a NASA jövőbeli küldetéstervei közt szerepel egy e bolygót felkereső és részletes vizsgálatokat végző újabb szonda. Szelei, felhői, különös sötét foltjai önmagukban is olyan kutatási témákat biztosítanak, amelyekhez elengedhetetlen volna egy, a bolygó körül keringő űrszonda jelenléte. Több terv is létezik, reméljük, valamelyiket sikerül majd megvalósítani!

Hozzászólások

Alkotás két kijelzőn – ASUS Zenbook Pro 14 Duo OLED (X)

Alkotás két kijelzőn – ASUS Zenbook Pro 14 Duo OLED (X)

Alkoss bárhol és bármikor a lenyűgöző OLED kijelzővel és a produktivitásra termett hardverrel.

Kik bíznak a mesterséges intelligenciában?

Kik bíznak a mesterséges intelligenciában?

A gépek precízebbek, objektívebbek az embernél, de vajon megbízhatóbban is moderálnak? Egy új kutatás tisztázta a kérdést.

Az agyban dajkaként funkcionáló mikroglia sejteknek az agy fejlődésében betöltött szerepét vizsgálták a KOKI kutatói (X)

Az agyban dajkaként funkcionáló mikroglia sejteknek az agy fejlődésében betöltött szerepét vizsgálták a KOKI kutatói (X)

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám vezette Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként írta le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét.

Az első kisbolygó-eltérítő teszt

Az első kisbolygó-eltérítő teszt

A NASA speciális tesztküldetése során a Dimorphos nevű apró égitestbe ütközve a reményeink szerint egészen minimális, de mérhető változást okoz annak pályájában.

Sosem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon

Sosem volt még ennyi neandervölgyi gén a világon

40 ezer éve ugyan kihaltak a neandervölgyiek, ám jelenkorunk minden eddiginél több neandervölgyi DNS-sel rendelkezik.

National Geographic 2022. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket