Talajerózió a szőlőültetvényekben
A hazai szőlőkben is egyre nagyobb gondot okoz a talaj romlása. Az ELTE és az ATK kutatói közeli távérzékelés segítségével térben modellező térképet készítettek, amely egyebek mellett a talajpótlás mértékének tervezésében nyújt a gazdáknak nagy segítséget - olvasható az ELTE weboldalán.
A talaj pusztulása alapvetően természetes folyamat, amelyet az emberi tevékenység nagymértékben befolyásol a mezőgazdasági területeken. Degradációról akkor beszélünk, amikor a talajképződés már nem képes lépést tartani a talajerózióval. Ez a művelhető földterület elvesztéséhez vagy a talaj termékenységének csökkenéséhez vezethet, így fenyegetve a mezőgazdasági területeken a fenntartható gazdálkodást. A folyamatot napjainkban tovább erősíti az éghajlatváltozás.
A Gerecse északi részén az intenzív talajerózió jelentős károkat okoz a szőlőültetvényekben, ami folyamatos talajpótlást tesz szükségessé. Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet és az ATK Talajtani Intézet kutatói a Neszmélyi Borvidéken három szőlőültetvényt vizsgáltak egy éven keresztül a talajerózió mértékének számszerűsítése és lehetséges csökkentése céljából.
A kutatást Albert Gáspár, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet docense vezette, aki korábban több nemzetközi kutatás részvevőjeként már tanulmányozta ezeket a területeket. A szőlőültetvényeket drónokkal figyelték meg, a légi felvételek alapján nagy felbontású digitális terepmodelleket (DTM) készítettek, majd becslést adtak a mintaterületek évszakonkénti és éves talajpusztulására, figyelembe véve a növénytakaró és a csapadékmennyiség szezonális változásának hatását is. A vizsgálat 2019 júliusa és 2020 júniusa között zajlott.
Első lépésben a drónfelvételekből digitális domborzatmodell készült a területről Mészáros János, az ATK TAKI munkatársa irányításával. Ezt követően a modell és a fényképek elemzésével, a meteorológiai adatok felhasználásával Takáts Tünde, az ATK TAKI munkatársa, az ELTE Földtudományi Doktori Iskola doktorandusza készített minden évszakra összesített térinformatikai modellt.
A talajerózió ellen a kiváltó tényezők hatásának csökkentésével és a módosító tényezők befolyásolásával lehet védekezni. Ennek számos módja van: megfelelő lejtőszabályozási technikák alkalmazása, azaz lejtő tagolása vagy teraszolás; a művelési mód megváltoztatása; a lejtő irányára merőleges táblásítás; a megfelelő talajművelési gyakorlatok alkalmazása; talajvédő fasorok telepítése. A neszmélyi Hilltop szőlészet egyes ültetvényei olyan területen vannak, ahol a lejtőmozgások is veszélyeztetik a szőlőművelést, illetve a védekezésnél már helyenként alkalmazott módszer a sorok közötti gyepesítés. A kutatók ezekre a tényezőkre is nagy figyelmet fordítottak az elemzés során.
A Remote Sensing című nemzetközi szaklapban publikált eredményeik megerősítik és számszerűsítik, hogy az intenzív nyári csapadék az őszi vagy téli csapadékhoz képest nagyobb eróziót okoz. Azt is igazolják, hogy a csupaszon hagyott talaj jobban ki van téve az eróziónak. A kutatók által szerkesztett térkép a helyi szőlősgazdáknak segítséget nyújt a talajpótlás mértékének tervezésében is.
35 éve kezdte meg működését a Hubble-űrteleszkóp
Bátran elmondhatjuk, hogy a Hubble csodálatos felvételei emberek milliói számára mutatták és mutatják meg, mitől izgalmas tudomány a csillagászat.
150 éves a méteregyezmény
1875. május 20-án kötött nemzetközi egyezményben egységesítették a mértékegységeket 17 akkori ország aláírásával, az egyezménynek ma 64 ország a tagja.
Így végződne száz férfi és egy hím gorilla harca
Az internet az idióta kérdések végtelen tárháza, ezek közül a közelmúltban terjedt el az, hogy ki győzne, ha egy felnőtt, hím gorilla és száz fegyvertelen, átlagos férfi összecsapna.
Magyar kutatók találhattak új gyógymódot a zöldhályogra
A szakértők szemcsepp formájában kezelnék a rendellenességet.
Miért csak bizonyos állatok válhattak kövületté?
A kísérleti régészet után itt a kísérleti őslénytan: svájci kutatók modern mintákat vizsgálva jöttek rá, miért fosszilizálódik az egyik állat, a másik pedig miért nem.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
