Az első kisbolygó-eltérítő teszt
A NASA speciális tesztküldetése során a Dimorphos nevű apró égitestbe ütközve a reményeink szerint egészen minimális, de mérhető változást okoz annak pályájában.
Bolygónk csillagászati közelségében rengeteg kisbolygó jár-kel, és mindannyian jól tudjuk, hogy ezek közül néhány egészen közel kerülhet hozzánk. Azt, hogy mit tehetünk egy túlzottan is közeli látogatás ellen, számos szervezet kutatja. Most először kerül azonban sor olyan kísérletre, amelyből a bolygónk védelme érdekében végezhető kisbolygó-elhárítást a gyakorlatban is kipróbálják. A teszt utáni adatokból pontosítani lehet azokat a modelleket, amelyekkel egy hasonló, ám „éles” bevetés tervében számolni kell.
A 750 méteres (65803) Didymos nevű kisbolygó mindössze 160 méteres „holdja”, a Dimorphos a küldetés célpontja, és nem véletlen, hogy e kettőst választották. Egyrészt az égitestek viszonylag közel keringenek a Földhöz, így földi eszközökkel folyamatosan figyelni tudják a szakemberek, ráadásul az odaút is olcsóbb, másrészt a kicsiny „hold” pályájának megváltoztatásával a kettős rendszeré nem változik, így nem okozhatnak véletlenül olyat, hogy abból a Földnek bármi hátránya származhatna.
A kísérlet során a DART nevű, 610 kilós űrszonda 2022. szeptember 27-én, magyar idő szerint hajnali 1 óra 14-kor 22 ezer kilométer per óra sebességgel becsapódik a holdacskába. A szondából már 2 hete útnak engedték az eddig vele együtt utazó LICIACube nevű nanoműholdat (ezt a nyitókép jobb alsó sarkában láthatjuk), amelynek az lesz a feladata, hogy a helyszínről figyelje az eseményt (a nanoműhold két kamerájának neve LUKE és LEIA). A kis űreszköz a Dimorphos felszínét és az abból a becsapódáskor kiszóródó anyagot is fotózza majd, gyakorlatilag e nanoműhold lesz a helyszíni szemtanúja az eseménynek, a megfigyelései igazolják a sikeres becsapódást.
Bár a Dimorphos igen kicsi égitestnek számít, a 610 kilós szonda becsapódása épp csak kimutatható változást okoz majd a Didymos körüli keringésében. A szonda a holdacska keringési irányával szemberepülve csapódik majd be, így minimálisan fékezni fogja annak sebességét.
Még egyszer érdemes hangsúlyozni, a fő kisbolygót nem érinti a becsapódás, csak annak a „holdját”, így nulla az esélye annak, hogy a kísérlet hatására a kisbolygó a Föld felé vegye az irányt. Mindössze a holdacska kisbolygó körüli keringésében lesz – remélhetően már a mérésekkel kimutatható mértékű – változás. Sok részlettől függ e változás, például a Dimorphos összetételétől, porózusságától is. A szakemberek néhány perces eltérést várnak a holdacska Didymos körüli pályája idejében.
A tesztre azért most kerül sor, mert a Didymos Nap körüli útján most kerül a Földhöz legközelebb (kb. 10 millió kilométerre; a felfedezésekor 2003-ban „csak” 6 millió körül volt), és ez lehetőséget biztosít a földi távcsöves megfigyelésekre.
A küldetés ugyan fizikailag véget ér a becsapódáskor, ám a nanoműholdak, valamint a 2024-ben indítandó HERA nevű európai szonda is vizsgálják majd azt, mi is történt, milyen látható és mérhető eltérések következtek be a kis holdacskán.
A becsapódást, illetve a kísérlet kapcsán érkező információkat élőben is közvetíti a NASA, ezt itt nézhetjük meg.