Kik bíznak a mesterséges intelligenciában?

A Pennsylvania Állami Egyetem és a Michigan Állami Egyetem kutatói nemrégiben a New Media & Society szakfolyóiratban számoltak be arról a kutatásukról, amelyben azt mérték fel, miként függ össze az embertársainkba és a gépekbe, mesterséges intelligenciába vetett bizalmunk. Az eredmények alapján azok, akik az emberekben kevésbé bíznak, a mesterséges intelligenciát jobbnak tartják. A kutatók szerint ennek gyakorlati hatásai vannak mind az MI tervezésére, mind felhasználására nézve.

A kutatás során azt vizsgálták, hogy az alanyok mit találnak jobbnak egy közösségi média felületen: az emberi moderáció vagy az MI általi moderáció munkáját? Olyan közösségi médiamoderációt mértek fel, amely például a gyűlöletbeszéd vagy az öngyilkossági gondolatok tárgykörében moderálta a létrehozott tartalmakat. A kísérlet során az alanyoknak elmondták, hogy egy moderációs rendszer fejlesztését segítik. Ennek során pontos definíciókat kaptak arról, mit is takar például a gyűlöletbeszéd fogalma, majd közösségi média posztokat láthattak, amelyeken részint megjelölték az érintett, moderálandó témát (mintha a tesztrendszer jelölte volna). Azt is megmondták az alanyoknak, hogy a jelölést ember, MI, vagy MI emberi felülbírálattal helyezte-e el. Ezt követően az emberek egyéni különbségeit is felmérték bizalmi kérdésekben, illetve a politikai beállítottságukat illetően, a technológiával kapcsolatos tapasztalataikat és az MI-be vetett bizalmukat is feljegyezték. Kiderült, hogy meghatározóak az olyan egyéni különbségek, mint az emberek iránti bizalmatlanság vagy a hozzáértő felhasználói magatartás. Ez utóbbi csoportba tartozók, vagyis akiknek jelentős információs technológiai tapasztalatuk volt, úgy vélték, az MI képtelen megkülönböztetni az emberi nyelv nüansznyi különbségeit, amelyek jelentésmódosító hatással bírnak.

Az emberben kevésbé bízók a kutatók szerint pont azért tartják jobbnak a gépi megoldásokat, mert az pontosabb, objektívebb és elfogultságtól és ideológiai részrehajlástól mentesebb, mint az ember. A vizsgálati eredmények szerint a konzervatívabb politikai beállítottságúak is jobbnak tartották az MI-alapú moderációt.

Az egyéni különbségek alapján, egyénre szabottan működő moderációs rendszerekkel a kutatók szerint leküzdhető az MI elleni bizalmatlanság, és jobbá tehető a közösségi média élménye is. Emellett azonban azokra is hatni kellene, akik túlzottan bíznak az MI-ben, nekik meg kellene ismerniük az MI korlátait, akik pedig nem bíznak az MI moderációs képességeiben, azok számára pedig meg kell mutatni azt, hogy az ember milyen mértékben vesz részt e folyamatban.

Mivel elképesztő mennyiségű információ születik az online médiafelületeken, kizárólag emberi erővel képtelenség ezeket rendben tartani, ezért muszáj a gépi moderációt is bevetni e feladatban. Úgy tűnik azonban, az ideális megoldás a két módszer ötvözése lehet, vagyis az emberi segítséggel működő MI. Azt is figyelembe kell venni emellett, hogy még ha volna is elegendő emberi munkaerő e feladat ellátására, az illetőket napi 8 órán keresztül folyamatosan érő negatív gondolatok és képek elképesztő lélekromboló hatásúak, így ezeket az embereket, akik a társadalom számára igen fontos feladatot végeznek, tehermentesíteni kell. Erre pedig ideális az MI.