A Ryugu előd égitestjének anyagtöredékére bukkantak

A Ryugu kisbolygó egy, a Naprendszer hajnalán, nem sokkal a Nap születése után kialakult nagyobb égitest töredéke, s a róla visszahozott mintákban sikerült rábukkanni ennek az előd égitestnek nyomaira.

A Hajabusza-2 nevű japán űrszonda sikeres mintavételezést követően 5,4 gramm anyagot szállított haza a Ryugu felszínéről, amely egy e célra kialakított, hermetikusan zárt kapszulában 2020 decemberében landolt Ausztráliában. A mintából a modern technikának köszönhetően egészen kicsike adagokat is lehet elemezni, egyébként a minta tizedét a Japán Űrhivatal egy csereegyezmény értelmében átadta a NASA-nak, ők pedig majd a 2023-ban hazaérkező Bennu-mintával viszonozzák ezt.
Az ősi eredetű égitest anyagmintájában néhány hete közzé tett eredmények szerint találtak már a Naprendszernél is idősebb szemcsét, a friss eredményekből, amelyeket a Nature Astronomy szakfolyóiratban közöltek, az derült ki, hogy a Ryugu elődjének darabjára is rá lehet bukkanni a kis mennyiségű kőzetmintában. A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium híroldala ismertette a vizsgálatokat, amelyekben egy kutatójuk is részt vett.
A Ryugu ősi volta segítségével a Naprendszer kialakulásának legkorábbi időszakába kaphatunk betekintést. A kapott minta másodlagos ion-tömegspektrométerrel végzett vizsgálatában egy C0009 jelű szemcsét felmérve arra jutottak, hogy ez a kisbolygó többi anyagától szokatlan vízmentes szilikátásványt tartalmaz. A többi eddig vizsgált szemcse filloszilikátokat és karbonátokat tartalmazó, ami arra utal, hogy a Ryugu elődjének eredeti anyaga később jelentős vizes átalakuláson ment keresztül a Ryugu története során. Magyarul, a most azonosított C0009 szemcse még az átalakulás előtti formájában maradt meg.
A kutatók a mintában lévő egyes ásványok oxigénizotóp-vizsgálata alapján olyan mikroszkopikus összetevőket azonosítottak, amelyek még abban a porból és gázból álló felhőben jöttek létre, amely az egész Naprendszer alapanyagát képezte. Ezek a szemcsék a Ryugu elődjét jelentő ősi égitest akkréciója során, magas hőmérsékleti körülmények közepette beépültek annak anyagába.
Mivel a szemcsék vizsgálata csak a közelmúltban kezdődött el, bizonyára számos izgalmas adatra fognak majd rátalálni az elemzések során.