Meglepően aktív a Merkúr felszíne

A NASA űrszondája 2011-2015 között keringett a Merkúr körül, s ezen időszak során rengeteg fényképet készített a belső bolygó felszínéről. Egy nemrégiben, a Geophysical Research Letters-ben közzé tett vizsgálatban azt mérték fel, miféle felszíni változások láthatóak e képeken, amelyek akár 5 méter/pixel felbontást is elérhetnek.

Ahhoz, hogy ezt kiderítsék, a szonda által ugyanazon pontokról, de eltérő időben készült képpárokat válogattak össze és elemezték azok lehetséges különbségeit, összesen több mint 58 ezer képpár átnézésére került sor. Az így talált változások alapján azután kiszámították, milyen ütemben alakul át a Merkúr felszíne, számolt be az EOS földtudományi hírportál.

Összesen 20 felszínváltozás nyomát ismerték fel a képpárokon, ezekből 19 olyan kerek alakzatban történt, amelyek átmérője 0,4-1,9 kilométer közti, ezek egyikében pedig a Merkúr becsapódásaira jellemző, sugárirányú anyagkidobódás nyoma is feltűnt. Azonban a mindössze 4 év alatti 19 becsapódás túlzottan nagy szám, ezzel a jelenleg elfogadottnál mintegy ezerszer gyakoribbnak kéne lenniük ezeknek az eseményeknek. A kutatók ahelyett, hogy a becsapódások „rendkívüli gyakoriságát” igyekeztek volna megmagyarázni, olyan ötleteket vetettek fel, amelyekben nem becsapódások, hanem más, belső események hatására alakulhatott át a felszín. (Az egyetlen kivételt az az esemény jelentette, amelyben az anyagkidobódás nyoma is egyértelmű volt, ez szinte teljesen bizonyos, hogy becsapódás volt.)

A Merkúrra jellemző felszíni forma a lekerekített gödör, amelynek kráterszerűen éles pereme van. Ezeket a gödörszerűségeket korábban a legkevésbé fényvisszaverő területeken találták, illetve a nagy becsapódási kráterek által átalakított területeken. A mostani 19 helyszínből 12 tartozik legkevésbé fényvisszaverő területekhez, 6 pedig olyan kráterek közelében, amelyek korábbról ismert gödröket is tartalmaznak. E gödrök eredetére vonatkozó elméletek szerint itt például egyes felszín alatti anyagok juthatnak a felszínre, vagy alakulhatnak át ott. Ilyen például a szén, amely az elméletek szerint grafitként van jelen a Merkúr kérgében, ám a felszínt érő ionok hatására metánná alakulhat és elillanhat, gödröket hagyva maga után.

Azonban, ha nem is értjük még pontosan, miért, az bizonyos, hogy a Merkúr felszíne igencsak gyors ütemben változik. Ha a most feltárt eltérések ütemét állandónak lehet tekinteni, az ezek alapján készített előrejelzés szerint a következő 25 millió évben a bolygó arcának 99 százaléka meg fog változni.

Az ESA BepiColombo nevű űrszondája, amely úton van a Merkúr felé, a most feltárt változások okát is feltárhatja majd.