Porviharban az InSight szonda
A Mars déli féltekéjén porvihar alakult ki, s emiatt kényszerpihenőt tart az utolsó hónapjaiban járó InSight szonda.
Az InSight működése várhatóan az év végén befejeződik, ugyanis a napelemei már alig szolgáltatnak áramot a rárakódott por miatt. Emellett a 2022. szeptember 21-én a bolygó déli féltekéjén kialakult hatalmas méretű porvihar további energiakiesést eredményez azzal, hogy már a légkörön is kevesebb napfényt enged át az eleve „takarékon” üzemelő napelemekig. Október 3-án a porvihar mérete és erőssége is hatalmasra nőtt, a légkörbe jutott porszemcsék miatt 40 százalékkal csökkent az átlátszóság, s ezzel a szonda napelemei szolgáltatta napi 425 wattóra energia már csak 275-re csökkent. Ez az eredeti energiamennyiség mintegy huszada csupán.
Ekkora energia kevés ahhoz, hogy a szonda minden nap ellássa árammal az eddig napi 24 órában üzemelt szeizmométerét, így azt az irányítók energiatakarékossági okból 2 hétre lekapcsolják. A szonda ugyan még néhány hétig üzemképes marad a jelenlegi energiaszinten, ám a közelgő porvihar aggodalomra ad okot. Chuck Scott, az irányító csapat tagja elmondta: „Ha ezt átvészeljük, a télig még tovább működhet a szonda, ám én már a következő porviharok miatt is aggódnék.”
Az InSight irányítói úgy vélik, a szonda 2022 októbere és 2023 januárja közt valamikor fog leállni s befejezni küldetését, amelyet egyébként, az eredetileg 2020-ra tervezett befejezés helyett 2 évvel meghosszabbítottak, 2022 decemberéig.
A Mars körüli keringő szondák megfigyelései alapján a porvihar már túljutott a legerősebb szakaszán, lelassult a növekedése. A marsi porviharok ugyan bármikor kialakulhatnak, ám évszakosan válnak jelentősebbé, az északi félteke őszi-téli időszaka során, amelynek lassan a végéhez közeledünk.
A marsi viharok távolról sem olyan ijesztőek, mint azt a filmeken láthatjuk, bár a szélsebesség eléri a 97 kilométer per órát, a marsi légkör nagyon ritka (a földi 1 százaléka), így erejét tekintve ez a szél is csak töredéke a hasonló sebességű földi szeleknek. Ettől függetlenül a por felemelésében igen hatékonyak a viharok, így a marsi környezetben tevékenykedő eszközök közt azokat érinti leginkább, amelyek napenergiát használnak.
A NASA szakemberei a marsi porviharok működését már 17 éve figyelhetik az MRO keringő szonda munkájának köszönhetően, és ezen időszak alatt annyi adatot sikerült összegyűjteni, hogy lassanként egészen megbízható előrejelzést tudnak már készíteni a porviharok sorsát illetően.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
