Teljes a sikere a kisbolygó-eltérítésnek: igazolták a pályaváltozást
A NASA kisbolygó-eltérítő küldetése után elvégzett pályaszámítások azt igazolták, a Dimorphos keringése fél órával lett rövidebb, vagyis a becsapódás hatására valóban megváltozott a pályája.
A DART-küldetés volt az első, amelyben, egyelőre szerencsére csupán tesztként, de sikerült egy kisbolygó pályáját eltéríteni. A 2022. szeptember végi manőverekről mi is beszámoltunk, ám akkor még kérdéses volt, hogy a küldetés fő célja, vagyis a Dimorphos pályája megváltozott-e, ezt az azóta végzett megfigyelések és számítások igazolták.
A Dimorphos egy 170 méteres nagyságú „hold”, amely a Didymos nevű, 750 méteres kisbolygó körül kering, a korábbi keringési ideje 11 óra 55 perces volt. A DART-küldetés során az űreszköz e kis holdba csapódott azzal a céllal, hogy kissé megváltoztassa annak keringését. Mivel nem egy azonnal látható változásról volt szó (ilyenek is voltak jócskán, erről is beszámoltunk már), ezért számos földi megfigyelést kellett végezni ahhoz, hogy kiderüljön, valójában mennyire is volt hatékony a NASA elképzelése.
„Mindannyian felelősek vagyunk bolygónk védelméért, hisz csak ez az egy van” – mondta Bill Nelson, a NASA igazgatója a siker kapcsán tartott sajtótájékoztatón. „E küldetés megmutatta, hogy a NASA megpróbálja felkészülten várni a jövőt, bármit is dob a nyakunkba a Világegyetem. A NASA bebizonyította: komolyan gondoljuk, amikor a bolygónk védelméről beszélünk. Az egész emberiség számára bolygóvédelmi fordulópontot jelent ez a pillanat, beigazolva a NASA kivételes csapata és nemzetközi partnerei elkötelezettségét.”
A szeptember vége óta végzett mérésekből és előzetes számításokból arra jutott a NASA kutatócsoportja, hogy a Didymos körül keringő Dimorphos 32 perccel kevesebb idő alatt tesz meg egy kört az anya-aszteroidája körül, mint a DART becsapódása előtt. Az előzetes elképzelések szerint e pályaváltozás minimum 73 másodperces lett volna, ám ezt mintegy 25-szörösen sikerült túlszárnyalni.
Bár az adatok már most teljes sikerről tanúskodnak, még számos további adatot is gyűjtenek a különböző távcsövekkel végzett megfigyelések, és zajlik a helyszínről, valamint nagy távolságból készült fotók elemzése is. A DART becsapódásának teljes hatásáról csak évek múlva lesz átfogó képünk, és a Dimorphos holdacska felszínének átalakulását is majd csak akkor láthatjuk meg, ha az ESA Hera űrszondája kb. 4 év múlva a helyszínre ért és ott részletes vizsgálatokat végzett.
„A DART fantasztikus adatokat szolgáltatott mindkét kisbolygó tulajdonságairól, illetve a nagy sebességű becsapódás, mint bolygóvédelmi technológia hatékonyságáról” – mondta Nancy Chabot, a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Labor (APL) DART-csoportját koordináló vezetője. „A DART csapata tovább dolgozik a kapott gazdag adathalmazon, hogy teljesen megértsük az első kisbolygó-eltérítő bolygóvédelmi teszt eredményeit.”
Sem a Dimorphos, sem az anya-aszteroidája, a Didymos nem jelentett veszélyt a Földre a küldetés előtt és nem jelent azt követően sem.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Az agyunkban van a desszertgyomrunk
Desszertgyomornak csúfolt az a képességünk, hogy miután degeszre ettük magunkat az ebéddel, még be tudunk falni nem kevés süteményt is.
Negyven percig működött a holdra szállt magyar műszer
Bár nem tudta teljesíteni eredetileg tervezett feladatát, még így is történelminek tekinthető a Puli Vízszimatoló küldetése.
Szupernóva hatott volna egyes vírusokra?
A Tanganyika-tó halait 2-3 millió éve vírusok sokasága támadta meg – egy új, eléggé vad elképzelés szerint ezek egy szupernóva hatására alakulhattak ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
