A levelekkel a rovarok rágása is megkövült

A Wyomingi Egyetem kutatója és két kollégája vizsgálta meg a megkövült növényi maradványokban a rovarrágás nyomait, mivel ezek nyújtják a legátfogóbb képet a rovar-növény kapcsolat múltjáról. Ehhez több korszakból származó kövületet is felhasználtak, megállapítva azt, hogy az adott időszak növényei körében milyen arányú volt a rovarok rágása. Olyan jellegű rovar okozta kártételt vizsgáltak, mint pl. a levél különféle részein található rágás, a szúrás-szívogatás, a gubacsképzés, vagy az aknázás. A fosszilis lelőhelyeket az egykori éghajlat szerint is osztályozták, és csak olyan adatbázisokat vizsgáltak át, amelyekben legalább 300 levélmaradvány szerepelt. A régmúlt adatait azután a jelenkori rovarkártevők okozta, 3 helyszínen gyűjtött nyomokkal is kiegészítették, és arra jutottak, hogy a mai erdőségekben soha korábban nem látott léptékű a rovarok okozta növényi kár.

A múltba 67 millió évre visszamenőleg, vagyis a késő kréta időszakig néztek vissza a kutatók. „A munkánk összeköti a régmúlt növény-rovar interakcióinak kutatásait azokkal, amelyekben a jelent vizsgálják, friss levelek segítségével” – mondta el a kutatást vezető Lauren Azevedo-Schmidt. „A mai kor és a régmúlt rovarrágása között hatalmas különbség van.”

Az eredmények alapján, annak ellenére, hogy drámai módon csökken a rovarok létszáma, a modern kor rovarkára pedig lényegesen nagyobb, mint bármikor a vizsgált évmilliók alatt. A kutatók szerint ez valószínűleg az emberi tevékenységhez is köthető, és további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy a pontos okokat megállapíthassák. Úgy vélik azonban, hogy a felmelegedés, az urbanizáció, az inváziós fajok terjedése mind-mind jelentős mértékben hozzájárulhattak az eredményhez.

„Feltételezésünk szerint az embernek hatása volt arra, milyen típusú és mértékű az erdőkben ma tapasztalható rovarkár, és ezek az emberi hatások az ipari forradalmat követően sokasodtak meg. Ezzel összhangban a növénygyűjteményekben tárolt levélanyagban 23 százalékkal több rovarkár volt a 2000-es évek elején gyűjtött leveleken, mint az 1900-as évek eleji anyagban. Ezt a melegedő klíma hatásához kötjük” – írták a kutatók a PNAS hasábjain közzé tett tanulmányukban.

Azonban a klímaváltozás egyedül nem képes megmagyarázni a növekvő rovarkárt. Ehhez nem elég a felmelegedés, mert igen jelentősen hozzájárult az ember és a táj kapcsolatának átalakulása is.