Ezért tart hosszú ideig gyerekkorunk

Az embernél közel 20 évig tart a gyerekkor, az okokat régóta keresték, egy friss kutatási eredmény, úgy tűnik, megtalálta.

Egy német–amerikai kutatócsoport a Science Advances folyóiratban számolt be arról a kutatásról, amellyel egy régóta fennálló elméletet igazoltak. Bár vannak, akik úgy vélték, egész egyszerűen az ember hosszú élettartamának mellékterméke a hosszú gyerekkor, a legfőbb elképzelés az volt, hogy a bonyolult élelemszerzési módszerek elsajátításához szükséges az ember esetében.
Az ember esetében a testi fejlődés igencsak lelassul, s biológiai értelemben „semmittevéssel” töltünk el hosszú éveket, csak játszunk és utánozzuk a felnőttek tevékenységeit, míg más állatok egy rövidebb, a szülőtől való függőséggel járó szakaszból gyorsan elérkeznek az önálló életig.
A kutatók most a sarkvidéktől Ausztráliáig 28 embercsoport esetében a 714 gyerek és kamasz gyűjtögetési képességeit hasonlították össze, s felmérték, milyen sebességgel sajátítják el e tudást az egyes életkori szakaszaikban. Külön vizsgálták a gyümölcsök, a gyökerek-gumók, a vadállatok, illetve a halak és más vízi állatok begyűjtésének képességét.
Arra jutottak, hogy gyerekkorban folyamatosan nő, hogy egy-egy gyerek mennyire produktív az élelemszerzésben, és nagy eltérések vannak az egyes élelemtípusok beszerzési képességei közt. Leggyorsabban a gyümölcsök és a vízi állatok gyűjtését sajátítjuk el, a kutatók szerint azért, mert ezekhez szükséges a legkisebb fizikai erő és a legkevesebb egyedi tudás. E típusok gyűjtési sikere igen gyorsan emelkedik a kamaszkorig, majd tetőzik.
A vadállatok és a gyökerek gyűjtéséhez viszont nagyobb fizikai erő kell, és kifinomult eszközhasználat (vadászatkor), e képességeket csak igen lassan sajátítjuk el. Ezek gyűjtési sikere fokozatosabban nő, és egészen felnőttkorig kitart a növekedés. A kutatók szerint ehhez köthető, hogy hosszabb a gyerekkorunk az állatokénál: a bonyolultan megszerezhető élelmek kinyerését csak lassan tudjuk elsajátítani. Átlagosan egy 5 éves gyerek a 20 éves kori teljesítményének csak 20 százalékát hozta, 10 évesen pedig a felét, a legnagyobb növekedést a 10-20 éves kor közti időszakban érjük el. Természetesen a testi képességek mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyes módszerek elsajátításához szellemi képességekre is szükség van, meg kell ismerni a tájat, ahol élünk, megtanulni, mit hol találhatunk, s fel kell ismernünk az egyes élőlényeket is. Nem utolsó sorban az embertársainkkal közös élelemszerzés képességét is el kell sajátítani.
A vadászat elsajátítása hosszabb időt igényel, mint az, hogy megtanuljuk a gyümölcsök gyűjtögetését.
A kutatók szerint bár már 10 éves kor körül is képes lehet egy gyerek elegendő élelmet gyűjteni magának, azonban képességei nagyon sokat javulnak még, s akkorra tökéletesednek, mire felnő. Ez pedig azt jelenti, hogy valóban a tanulás miatt vált hosszúvá a gyerekkorunk.
A kutatásból az is beigazolódott, hogy mi emberek sokszínűbb élelemforrást használunk, mint legközelebbi rokonaink. A csimpánzok is vadásznak, vagy ásnak ki gyökereket, ám az élelmük legnagyobb részét a könnyen beszerezhető gyümölcs teszi ki. Azonban még a generalistának tartott páviánok is legnagyobb részben a levelekre és gyümölcsökre építik fel étrendjüket. Az ember ezekkel szemben nagy részben támaszkodik a bonyolult módon elérhető élelmekre, és ez a bonyolultság minden egyes vizsgált népcsoport esetében fennállt.