Rovaron élősködő gomba, gyógyszer-alapanyagokkal

A gomba vadon élő, meglehetősen ritka változatát régóta gyűjtik és árusítják gyógyhatása miatt, azonban a gyógyszergyártáshoz nagy mennyiségben és tiszta körülmények közt kellene termeszteni. A gomba a vadonban igen ritka (épp ezért a gyűjtése a kihalással is fenyegeti), ráadásul a vadon nőtt példányokban a kívánt molekula mennyisége darabonként óriási eltéréseket mutat. Fontos volna hát mind a felhasználása, mind a védelme szempontjából, ha magunk tudnánk termeszteni, azonos körülmények közt. Vajon ez miként megoldható?

A gombában termelődő cordycepin nevű vegyületből a szakemberek szerint igen erőteljes hatású gyógyszer lehet fejleszteni, egy dél-koreai és egyiptomi kutatókból álló csoport a gomba termeszthetőségét vizsgálta meg, s a Frontiers in Microbiology szakfolyóiratban ismertették az eredményeket.

A cordycepin olyan citotoxikus hatóanyag, amelyet a rákos daganatok áttétképzése és a daganatsejtek szaporodása elleni kiegészítő terápiában lehet alkalmazni, emellett vírusellenes hatást is kötnek hozzá. Az eddig laboratóriumi tenyésztési kísérletek során barna rizs „termőközeget” használtak, ám az hamar kiderült, hogy ezen nagyon kevéske hatóanyagot termel a gomba, ez pedig nem igazán jó a gyógyszerészeti célok szempontjából. A kutatók most a gomba természetes termőközegét, vagyis a rovarokat vizsgálták meg: selyemlepke bábját, tücsköt, lisztkukacot, valamint egy virágbogár és egy japán orrszarvúbogár lárváit. Az ezekből kinőtt Cordyceps gombákat a szüretet követően egyenként megvizsgálták, megmérték bennük a hatóanyag mennyiségét is. A gomba ugyan a selyemlepkén és a lisztkukacon nőtt a legnagyobbra, a legtöbb cordycepint azonban a japán orrszarvúbogáron termelte a gombafaj. Bár e bogáron kisebbre nőtt a gomba, a hatóanyag-tartalma több mint 34-szerese volt a selyemlepkén nőtt gombáénak. A barna rizsen termelt gombához képest pedig már százszoros volt a különbség!

No de minek köszönhetőek e különbségek? A kutatók vizsgálatai alapján a rovar zsírtartalma volt a fő tényező, egészen pontosan az oleinsav mennyisége, és amennyiben a rovarokat oleinsavval dúsított étrenden nevelték, 50 százalékkal nőtt a gomba által előállított cordycepin mennyisége is.

A gyógyszerkutatóknak feltétlenül nagy segítséget jelent, ha a terápiás vizsgálatokhoz szükséges hatóanyag termelésének titkai feltárulnak, de ez a módszer még mindig kevés ahhoz, hogy ipari mennyiségben lehessen előállítani a cordycepint. A kutatók szerint a mostani vizsgálatokon túl más rovarfajokkal is el kell végezni a kísérleteket, és esetleg ennél sokkal hatékonyabb módszereket kifejleszteni, amelyek már egy leendő gyógyszer gyártásához is elegendő mennyiséget képesek termelni belőle.