A hosszú élet titka lehet az aktív életmód és a jó alvás

Naponta legalább öt óra alvás csökkentheti számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát, 50 év felett – derült ki egy hosszú távú, nagy léptékű új kutatásból, melyet a BBC weboldala foglalt össze és az MTI tett közzé.

Amellett, hogy az egészségügyi problémák megzavarhatják az ember éjszakai alvását, már önmagában a nem megfelelő mennyiségű alvás is intő jel, sőt kockázat lehet. Arra már van bizonyíték, hogy az alvás segíti a test és az agy regenerálódását és megújulását, de az továbbra is rejtély marad, miért számít az, hogy hány órát alszik valaki.
A PLoS Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői 8 ezer brit köztisztviselő egészségügyi állapotát és alvási szokásait követték nyomon kikérdezéssel, egyes esetekben pedig alvásfigyelő okosórák használatával. Húsz éven keresztül figyelték, hogy a résztvevők közül kinél alakult ki valamilyen krónikus betegség, például cukorbetegség, rák vagy szívbetegség.
Kiderült, hogy azoknak, akik 50 éves koruk körül naponta 5 órát vagy annál kevesebbet aludtak éjszakánként, 30 százalékkal nagyobb eséllyel lett valamilyen egészségügyi problémájuk, mint azoknak, akik napi 7 órát aludtak.

Az alvás mellett azonban a rendszeres testmozgásról sem feledkezzünk meg! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az emberek fizikai aktivitásáról készített első globális jelentése szerint évente mintegy 27 milliárd dolláros egészségügyi kiadással járhat az, ha az emberek nem kezdenek el sürgősen többet sportolni, azaz nem veszik elejét annak, hogy különböző egészségügyi problémáik alakuljanak ki.
A közegészségügyi kérdések közül kevés olyan terület van, ahol ennyire meggyőző lenne a bizonyíték arra, hogy azonnali kormányzati intézkedésekre lenne szükség. Kiemelték: bár világos, hogy a rendszeres testmozgás 20-30 százalékkal csökkenti a korai halálozások kockázatát, nagyon kevés előrelépés történt a világban azért, hogy az emberek többet sportoljanak, a tapasztalatok szerint az erre irányuló kormányzati intézkedések lassúak és felemásak voltak.
A WHO szakértői felhívták a figyelmet, hogy a kormányzati tétlenségnek az a következménye, hogy a már eleve feszített körülmények között működő egészségügyi rendszerekre ma is rengeteg olyan megbetegedés terhe nehezedik, amelyek megelőzhetők lettek volna, és ez a trend a jövőben még inkább megerősödik.
Ha a helyzet nem változik, a WHO szerint 2030-ig 499,2 millió olyan új krónikus és mentális betegséget fognak diagnosztizálni, amelyek egyébként megelőzhetők lettek volna: ide tartozik elsősorban a magas vérnyomás és a depresszió, valamint a 2-es típusú cukorbetegség, a sztrók, a demencia és bizonyos rákos megbetegedések.
A világon az összes szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint a demenciás és depressziós esetek kialakulásának nagyjából 7-8 százalékát lehetne megelőzni, ha az emberek aktívabb életmódot folytatnának.
A WHO 194 országot vizsgált, és arra jutott, hogy ezeknek kevesebb mint a fele dolgozott ki politikát az emberek fizikai aktivitásának előmozdítására, és még ahol létezik is ilyen elképzelés, ott is az esetek kevesebb mint 40 százalékában működik ténylegesen a stratégia. A kisgyerekek testmozgását illetően különösen feltűnőek a hiányosságok: az országok kevesebb mint 30 százalékában fordítanak figyelmet az 5 év alattiak rendszeres sportolására.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta: fontos lenne, hogy az országok hozzanak olyan intézkedéseket, amelyekkel elősegítik, hogy az emberek többet sportoljanak, gyalogoljanak, biciklizzenek, és ezzel csökkenjek az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás. Ez nemcsak az egyénekre nézve jelent hatalmas előnyöket, hanem a társadalmak és gazdaságok állapotára is jótékony hatással lenne – hangsúlyozta a főigazgató.