Új ásványt fedezett fel Kína a holdkőzetében

A Csang’o 5 kínai holdszonda, 2020 decemberében hazahozott, kb. 1,7 kilónyi holdkőzet-mintájában fedezték fel azt a foszfátásványt, amely a szonda névadója, Csang’o kínai holdistennő neve után a csangezit–(Y) nevet kapta. Az ásvány a leginkább meteoritokból, illetve Földön kívüli kőzetmintákból ismert merillitek közé tartozik (ezt az ásványtípust eddig csak egyetlen egy helyen találták meg a Földön, egy, az alsó földköpenyből származó gyémántban, az összes többi példa külső eredetű). Az ásvány nevében az Y a benne lévő ittrium nevű fémre utal.

A Csang’o 5 holdszonda az Oceanus Procellarum területéről hozott haza mintát, amely egyúttal a holdi vulkanizmus legfiatalabb példájával is szolgált, illetve a holdi talaj vízmennyiségével kapcsolatban is új becsléseket adott.
E terület sokkal fiatalabb, mint akár az amerikai Apollo, akár a szovjet Luna küldetésekben hazahozott minták helyszínei voltak, emiatt is választották ki a szonda leszállóhelyének.

A most azonosított oszlopos elválású, egészen egyszerű, áttetsző, mindössze 10 mikrométer átmérőjű kristályt több mint 140 ezer kicsiny kőzetszemcse manuális átválogatása és modern módszerekkel elvégzett elemzése során találták a pekingi Uránium Geológiai Kutatóintézet szakemberei. A felfedezést és a nevet a Nemzetközi Ásványtani Szövetség új ásványokra szakosodott bizottsága elfogadta.

A Kínai Űrhivatal sajtóközleményében egy másik fontos anyagra is külön kitért. A hélium 3-as izotópja, amelyből bolygónkon mindössze 15-20 tonna található, a Holdon sokkal gyakoribb. A jövő fúziós erőműveiben használható fűtőanyagból égi kísérőnkön legalább egymillió tonna áll rendelkezésre.

Ezek az eredmények még csupán az elsők azok közül, amelyek a kínai holdminták vizsgálatából erednek. Az első adag mintát csak 2021 nyarán osztotta szét a Kínai Űrhivatal számos kutatóintézetnek, és ezek vizsgálódásainak eredményei egymás után érkeznek meg.