Szinte bármely reptérből űrkikötő lehet
A NASA olyan technológiát fejleszt, amellyel nem kell speciális űrkikötőkből indítani a világűrbe szánt eszközöket.
Nem túl nehéz kitalálni, hogy a technológia lényege a légi, repülőgépes rakétaindítás, így gyakorlatilag minden nagyobb reptérről pályára állíthatnak majd műholdakat. Ugyanez a technológia nagy magasságú, katonai-védelmi célú repülést is lehetővé tehet majd.
A rendszer a TGALS betűszó nevet viseli, ami a vontatott, vitorlázó légi indítórendszer elvezés rövidítése, és jelenleg az Edwards Légitámaszponton elhelyezkedő NASA Armstrong Repülési Kutatóközpont dolgozik rajta. Az olcsó módszer lényege a következő: egy átlag sugárhajtású repülőgép vontatja a távirányítással vezérelt vitorlázó gépet, amelynek az aljára függesztik fel az útnak indítandó rakétát és annak hasznos terhét. Nagyjából 12 kilométeres magasságban (vagyis az utasszállítók repülési magassági maximuma környékén) a vitorlázó gép a saját kis rakétahajtóműve segítségével az orrát felhúzva kb. 70 fokos szögben áll be, majd ekkor útnak indítja a saját hajtóművel felszerelt hasznos terhet. Ezt követően a gép visszatér a reptérre, hogy felkészülhessen a következő indításra.
A módszer legnagyobb előnye az, hogy gyakorlatilag rendkívül rugalmas mind az indítási időpontot, mind a helyszínt illetően. Míg ma csupán néhány rakétaindításra alkalmas űrkikötő van világszerte, ezzel a módszerrel bárhonnan útnak indítható egy űreszköz. Szintén előnye e rendszernek az is, hogy a szokványos légi indításhoz képest 30, a felszíni indításhoz képest 70 százalékkal nehezebb indítórakétákat is elbír. Mivel legénység nélküli és a felszíntől távoli az indítás, ezért a kockázati tényezők is kisebbek.
Az Armstrong kutatói egy drón vontatta, harmadára kicsinyített eszközzel (mind a vitorlázó gép, mind a rakéta ennyivel volt kisebb a véglegesnél) végeztek sikeres demonstrációkat, és számos szimulációt is végeztek egy 36 tonnás rakétára vonatkozóan.
A technológia iránt már vannak komoly érdeklődő magáncégek, de még a hadügyi kutatásokban is fontos lehet, hiperszonikus légi eszközök indításában.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Ez a világ legvékonyabb spagettije
A keményítőből készült, mikroszkopikus szálakat nem étkezési célra, hanem ipari és gyógyászati felhasználásra tervezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
