Okosúthengerrel a kátyúk ellen

Ausztráliában hosszú ideje rendkívül csapadékos az időjárás, és emiatt igen sok közút is károsodik, kátyúk keletkeznek, illetve megsüllyednek az utak. Mindez az útépítés minőségi hibáira is visszavezethető, és azt talán egy hazai autósnak se kell elmondani, hogy milyen veszélyei vannak a hasonló hibákkal teli úton való autózásnak.

A Sydney-i Műszaki Egyetem kutatói fejlesztik azt az úthengerbe integrált, intelligens tömörítési módszert, amelynek segítségével kevesebbet kell majd utólag kátyúzni az utakat. Az útépítéskor használt úthengerre olyan érzékelőket szereltek, amelynek adatait gépi tanulás segítségével, valós időben ellenőrzi az eszköz. „Olyan számítógépes modellt készítettünk, amelyben az építési területekről gyűjtött hatalmas adatmennyiséget gépi tanulással ötvözve arra használja, hogy megmérje az útalap tömörségét, és így a feldolgozott adatok alapján a kezelő javíthatja az úthenger működésének hatékonyságát” – magyarázta Behzad Fatahi, az Engineering Structures szakfolyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője.

Az utak 3 vagy több rétegből épülnek fel, amelyeket hengerelnek és tömörítenek, a legalsó réteg általában a talaj, erre legtöbbször kőzúzalék kerül, majd a legfelső réteg aszfalt vagy beton lesz. A talaj változékonysága, vagy a nedvességviszonyokban való eltérés azt eredményezheti, hogy nem eléggé tömör, vagy épp túlzottan tömör lesz az útra épített anyag. A tömörítésnek pedig „pont jónak” kell lennie ahhoz, hogy megfelelő szerkezeti egységet és szilárdságot biztosítson az útnak. „A túltömörítés tönkreteheti az anyagot és megváltoztathatja annak összetételét, az alultömörítés pedig ahhoz vezet, hogy egyenetlenül ülepedik az út” – mondta Fatahi. „A többrétegű út jól tömörített alapja stabil, és növeli az út teherbíró képességét. Mivel a teherjárművek tömege akár a 40 tonnát is elérheti, a gyenge minőségű útalap az aszfaltban keletkező repedésekhez és gyenge pontokhoz vezet.”

A kutatás eredménye azt jelzi, hogy e technológia segítségével olyan utak épülhetnek, amelyek élettartama hosszabb, kevesebb karbantartást igényelnek, s az extrém időjárás okozta körülményeknek is jobban ellenállnak. A kutatók most számos különböző építési területen tesztelik a technológiát, s emellett azt is igyekeznek kitalálni, miként lehetne az útalap nedvességtartalmát vagy a tömörített talaj sűrűségét is valós időben mérni.