Évelő rizs

A mezőgazdaság hatékonyságát fenntartható módon kell növelni ahhoz, hogy az egyre több éhes szájat etetni tudjuk, s mellette a bolygónk élővilágából is maradjon valami. Ehhez az egyik elképzelés az, hogy az egyéves növényeket évelővé alakítsák. Az Illinoisi Egyetem (Urbana-Champaign) számolt be arról a kutatásról, amelynek eredményeként lehetővé vált az évelő rizs termesztése, egyelőre közel 56 ezer, kis területen gazdálkodó ugandai és kínai farmer számára.

„A farmerek azért fogadják el az évelő rizst, mert gazdaságilag hasznos számukra. Kínában, ahogy másutt is, egyre idősebbek a farmerek. Mindenki a városba költözik, a fiatalok elmennek. A rizsültetés igencsak munkaigényes feladat, és sokba is kerül, s azzal, ha nem kell évente kétszer  ültetni, nagyon sok munkát és időt lehet megtakarítani” – mondta Eric Sacks professzor, a kutatás egyik résztvevője. A szakember kínai kollégáival még 1999-ben kezdett dolgozni az évelő rizs nemesítésén, s időközben számos további szakember csatlakozott a kezdetben három fős csapathoz. A kutatás sikerét az tette lehetővé, hogy az egyéves ázsiai rizst (Oryza sativa, amelyet kb. 9 évezrede termesztésbe vontak) keresztezték egy afrikai, évelő vadrizsfajjal (Oryza longistaminata). Végül 2007-ben sikerült az első, ígéretes hibridet létrehozni, amellyel aztán termesztési kísérletekbe fogtak, majd 2016-2018 között nagy léptékű, szántóföldi teszteknek is alávetették a fajtát. 2018-ban került kereskedelmi forgalomba az első évelő rizsfajta, a PR23. Egy öt éven át tartó kísérletből kiderült, hogy a termésátlaga szinte azonos az egyéves rizsével (6,8 illetve 6,7 tonna hektáronként), és a termésmennyiség csak az ötödik évben kezdett csökkenni, különböző okokból, ezért a szakemberek négyévenkénti vetést javasoltak.

Az évelő rizs termesztése 60 százalékkal kevesebb munkát, és mintegy fele annyi vetőmagot, műtrágyát igényelt, az egyéves rizshez képest, számoltak be az eredményekről a kutatók a Nature Sustainability folyóiratban.

„A gyakran nők és gyerekek által végzett munkát úgy is csökkenteni lehet, hogy nem váltjuk fel fosszilis üzemanyagú gép munkájával, ez pedig fontos szempont akkor, amikor a társadalom célja az életkörülmények javítása, és egyidejűleg a mezőgazdasághoz kötött üvegházgáz-kibocsátás csökkentése is” – tette hozzá Sacks. Az első évben az évelő és az egyéves rizs azonosan teljesítettek, ám minden további évben jóval gazdaságosabb volt az évelő, a kevesebb munka-, kevesebb trágya- és kevesebb vízigény mellett.

Az évelő rizsnek köszönhető többletnyereség (az egyéveshez képest mérve) mennyisége 17-57 százalék közt változott, és még akkor is magasabb nyereséget könyvelhettek el a farmerek az évelővel, ha azt az adott évben valami kártevő tizedelte. Ezen kívül, azzal, hogy nem bolygatják évente a szántással a talajt, további előnyök is származtak az évelő rizsből például a talaj tápanyagtartalékaiban. Ma már egyre világosabb, hogy a talaj évenkénti szántása, műtrágyázása, és egyéb beavatkozások hosszú távon rendkívül károsak.

Az évelő rizs kapcsán még azt kell kideríteni, hogy pontosan milyen hőmérsékleti tartományokban termelhető – egyelőre a fagy erősen visszaveti a növekedését, a kutatók szerint pontosan meg kell határozni, hogy a világ mely tájain lehet majd termeszteni.