47 millió éves elevenszülő kígyó

A németországi Messel világhírű eocén kori őslénytani lelőhelyén került elő a világ legrégebbi ismert elevenszülő kígyója.

Egy argentin-német kutatócsoport, tagjai közt a Senckenberg Kutatóintézet szakemberével, Dr. Krister Schmith-tel az UNESCO világörökségi helyszín Messel-bányagödör területén talált rá a különleges leletre. A Frankfurt közelében lévő messeli lelőhely mintegy 47-48 millió évvel ezelőtti élővilág megkövült pillanatfelvételét mutatja, kiváló megtartású ősmaradványain keresztül. A helyszín egy tektonikai okból lesüllyedt területen keletkezett kis méretű ( 1000×700 méter) tó volt, amelynek üledékei zárták magukba az egykori növényeket és állatokat. A rétegek mára igen nagy víztartalmú olajpalává alakultak át, köszönhetően a tóban egykor tömegesen élt, majd pusztulásuk után a tófenékre süllyedt algáknak. A tófenék oxigénhiányos környezete az ősmaradványok finom részleteinek konzerválódása számára kiváló körülményeket jelentett, ennek köszönhetően válhatott a lelőhely különös jelentőségűvé.
Az elevenszülés mintegy száz külön alkalom során alakult ki a pikkelyes hüllők (gyíkok és kígyók) körében, és általában ahhoz kötik a létrejöttét, hogy a hűvösebb klímájú időszakokban előnyösebb volt, ha a tojások az anya testén belül maradnak, s így az utódok is teljesen kifejlett állatként jönnek a világra
A Science of Nature folyóiratban bemutatott lelet a messeli helyszínen igen gyakori Messelophis variatus nevű egykori kígyófajba, a boafélék rokonságába tartozott nőstény egyed volt, a ma Közép-Amerikában élő törpeboák rokona. Az alig fél méteres kígyó csontjai között a születés előtti embrióit is megtalálták, legalább két kígyóembriót rejt az anyai test törzsi részének hátsó harmada. „Amikor megvizsgáltuk a maradványt, rájöttünk, hogy a koponyacsontok közül kettő alig 20 centis kis boához tartozott. E csontok jócskán a gyomor mögött helyezkedtek el, vagyis, ha a kígyó táplálékát képezték volna, akkor már ennyire hátul a belekben felismerhetetlenné váltak volna. Ennél fogva csakis a boa embriói lehetnek. Mivel igen fiatalok a kis kígyók, de fejlettebbek annál, amilyenné a még nem lerakott tojásokban válhattak volna, ez arra utal, hogy egy elevenszülő, épp vemhes kígyót találtunk” – magyarázta Dr. Augustín Scanferla, a kutatás egyik résztvevője.
Az elevenszülésnél az embrió az anya testében fejlődik, így a tojáshéj védelmére sincs szüksége. Emellett a hűvösebb klímán jobbak számára a körülmények az anyai testen belül, a mai elevenszülő kígyók és gyíkok elevenszülését jórészt a hűvösebb klíma eredményezte. Ezért elég fura, hogy az eocénban találták meg az eddigi legkorábbi elevenszülő kígyót, hisz ekkor meleg volt, Messel korabeli térsége pedig szubtrópusi klímát élvezhetett. Ekkoriban jégmentesek voltak a sarkvidékek, és magas volt a légkör szén-dioxid szintje. A lelőhelyen télen sem ment fagypont alá a hőmérséklet, az átlag 20 Celsius-fok körül járt (jelenleg a 30 éves átlag 11,1 Celsius-fok e területen). Emiatt a kutatók sem értik, miért volt szüksége az elevenszülésre a 47 millió éve élt kígyónak, de talán más kövületek segítenek majd megérteni.