Vígan élnek az algák az antarktiszi tengerjég alatt

Az északi sarkvidéken az ember okozta változások hatására a tengerjég átlátszósága javult, s ezzel az alatta lévő vízrétegekbe több fény jut, ezt már tudjuk, a merülő járművekkel végzett mérésekből. No de mi a helyzet az érintetlenebb déli sarkvidéken? A Frontiers in Marine Science folyóiratban nemrég közzé tett kutatási eredményről a kiadóvállalat híre számolt be.

A kutatás szerint az antarktiszi jég alatti élővilág ökológiai változatossága gazdagabb a vártnál. Az algavirágzásokat gyakran csak akkor veszik észre, amikor a jég olvadásnak indul a nyár közeledtével, ekkor a szárazföldről származó, vasban gazdag olvadékvíz, és a szinte korlátlanul rendelkezésre álló fény együttesen igencsak felpezsdítik az élővilágot. Azonban Dr. Christopher Horvat, a Brown Egyetem és az Aucklandi Egyetem kutatója úgy gondolta, itt is lehet rejtett algavirágzás, amelyet a jég alatt nem láthatunk meg. Elképzelésének vizsgálatához a tengervízben lebegő eszközökkel méréseket végzett, és a kapott adatokat kollégáival elemezte. Ezt követően aztán klímamodellek alapján kiszámították, hogy mennyi fény juthat le a tengerjég alá, vagyis mennyit tudnak hasznosítani az ott élő algák.

A nagyjából ipari gázpalack méretű lebegő robotok különös képességű eszközök. Hajókról helyezik ki őket a tenger meghatározott pontjain, ahol a műszerezettségüktől függően számtalan mérést képesek végezni, automatikusan lemerülnek a kívánt mélységbe, sodródva adatokat gyűjtenek, majd a felszínre emelkedve továbbítják ezeket, a következő merüléssel folytatják a munkát. Arra is képesek, hogy amennyiben a hőmérséklet alapján fagyott a vízfelszín, a jég miatti károsodást elkerülve, automatikusan visszamerülnek a mélybe. Jelen esetben az algák fotoszintézisének alapját képező klorofill mennyiségét mérték, illetve a lebegő szemcsék tulajdonságait. Ezen adatokból kiszámítható a fitoplankton mennyisége, eloszlása. A kutatásban most 2014-2021 között végzett, 2197 jég alatti merülés mérési adatait használták fel.

Az automata lebegő eszközök adatai alapján a kutatók arra jutottak, hogy az antarktiszi jég alatt már a jég évszakos visszahúzódása előtt elkezdődik az algák mennyiségének növekedése. „Számos alkalommal észleltünk jelentős algavirágzást” – mondta el Horvat. Hozzátette, hogy a mérőrobotok a sok millió négyzetkilométernyi déli tengerjégnek csak egy egészen kis területén végeztek felméréseket, így a megismert adatoknál feltehetően sokkal több efféle algavirágzás lehet még. A jég alatti algák a magasabb rendű élőlények táplálkozási láncának alapját képezik, így az egész tengeri ökoszisztémára hatással vannak. A jégvastagságot, sűrűséget a NASA IceSat-2 műholdjának lézeres magasságmérési adataiból kapták meg.

A számítások alapján a tengerjég területének legalább a fele elegendő fényt ereszt át ahhoz, hogy az algavirágzások bekövetkezhessenek! Ez azt is jelenetheti, hogy a többi élőlény, amelyek a táplálkozási láncban az algákra épülő sorban feljebb állnak, követhetik az algákat a jég alá, így egész rejtett kis életközösségek lehetnek a láthatatlan területeken. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy ezt az elképzelést meg kell vizsgálni a helyszíneken is, ahhoz, hogy az elképzelést igazolni is lehessen.