Kitalálták, hogyan lehet megvédeni a Webb-űrteleszkópot a mikrometeoroidoktól

Bármilyen űreszközt is üzemeltetünk, elkerülhetetlen, hogy az űrben elképesztő sebességgel száguldozó mikroszkopikus porszemcsék becsapódjanak. Bár a James Webb-űrteleszkópot úgy tervezték, hogy ellenálljon ezeknek a becsapódásoknak, néhány hónapja egy, a vártnál nagyobb szemcse is eltalálta az űreszköz főtükrét.
„Eddig 14 mérhető mikrometeoroid-becsapódást észleltünk a főtükrön, ez a várakozásoknak megfelelően havonta átlag kettőt jelent. E becsapódások hatása egy kivételével azon várakozáson jócskán belül volt, amit az űrteleszkóp építésekor kalkuláltunk” – mondta Mike Menzel, a Webb-űrteleszkóp küldetésének irányító főmérnöke. „Az egyik becsapódás nagyobb volt, mint a felbocsátás előtt a modelljeink számításai előrejelezték, azonban még ezt követően is az elvártnál kétszer jobban működik az űrteleszkóp.”

Ahhoz, hogy ez a James Webb-űrteleszkóp a jövőben is így maradhasson, egy munkacsoportot hozott létre a NASA az űrteleszkóp főtükrének készítőiből és olyan szakértőkből, akik optikával, és kimondottan a mikrometeoroidokkal foglalkoznak. A vizsgálataik kimutatták, hogy a májusi, jelentősebb becsapódás minden szempontból kiugró esemény volt, ám ahhoz, hogy a hasonló, statisztikailag elhanyagolható esélyű eseményeket elkerüljék, stratégiát változtatnak.

„A mikrometeoroidok, amelyek frontálisan csapódnak a tükörre, vagyis a teleszkóp mozgásával szemből érkeznek, dupla akkora sebességgel, és négyszeres mozgási energiával csapódnak be. Ha elkerüljük ezt az irányt, amikor csak lehetséges, azzal akár évtizedekre is növelhetjük a kiváló optikai teljesítményt” – magyarázta el Lee Feinberg, a Webb optikai teleszkóp-elemért felelős igazgatója.

Ez persze nem azt jelenti, hogy egyes irányokat egyáltalán nem vizsgálhat az űrteleszkóp. Mivel az a Nap körül kering (lásd a fenti videón), egész egyszerűen csak az év más időpontjában, a pálya más pontjáról kell elvégezni ezeket a vizsgálatokat. Azon esetekben, amikor kritikus tényező a megfigyelésben az időpont, például a Naprendszer égitestjei esetében, természetesen nem halasztják el a megfigyelést, hanem vállalják a nagyobb kockázatú helyzetet.

Az új elveket a James Webb-űrteleszkóp második tudományos üzemévének kezdetével vezetik majd be a szakemberek.