Környezetkímélőbb a száraz állateledel

Egy brazil kutatócsoport a kutyák és macskák számára készülő eledelek környezeti hatásait mérte fel, beleértve az üvegházgáz-kibocsátást, a földhasználati igényt, a vízhasználatot, a felszíni vizekre kifejtett hatásokat, mint pl. az eutrofizáció. Mivel a különféle tápoknak eltérő az energiatartalmuk, ezért energiatartalomra vetítve számították ki e hatásokat a kutatók, az eredményeket a Scientific Reports folyóiratban közölték.

Sokan tartunk valamilyen házi kedvencet, akár kutyát, akár macskát, amely állati eredetű táplálékot igényel, azt pedig ma már jól tudjuk, hogy az állati eredetű élelmiszer környezeti hatása sokkal jelentősebb a növényinél. (Az élelmiszer-előállítás összességében az üvegházgázok 26 százalékáért felelős.) A kutatók azt szerették volna megtudni, mi módon etethetjük kedvenceinket a lehető legkisebb környezeti hatás mellett, gyakorlatilag az állateledelek ökológiai mancsnyomát számították ki. Ehhez 119 országban készült, az élelmiszergyártás hatásait vizsgáló, kutatás eredményét összegezték. 618 kutya-étrendet és 320 macska-étrendet vizsgáltak meg, ezek összetevői, és elkészítésük alapján.

A számítások alapján – bár ezt a gazdik remélhetőleg tudják is – a száraz eledelnek volt a leginkább koncentrált energiatartalma és fehérjetartalma. Az éves üvegházgáz-kibocsátás példaként egy átlagos, 10 kilós kutyára számolva száraz eleség esetében 828,37 kg szén-dioxidnak megfelelő volt, míg nedves (konzerv) táp esetén 6541 kg szén-dioxidnak megfelelő volt, vagyis több mint hétszer jelentősebb a nedves táp kibocsátási értéke. A környezeti hatása a többi tényező esetében is a száraz eleségnek volt a legkisebb.

A kutatók megjegyzik, hogy a házi kedvenceink étrendjének fenntarthatóvá tétele ugyanolyan fontos kérdés, mint az emberi étrendé, különösen annak fényében, hogy milyen sokan tartanak kutyát vagy macskát a világ fejlettebb országaiban.