Hatalmas méretű őskétéltűek
Két ősi kétéltűféle állat testméretére vonatkozó számításokat dolgozott ki egy kutatócsoport, és le is tesztelte őket.
Az Eryops megacephalus és a Paracyclotosaurus davidi nevű, a Temnospondyli csoportba tartozó állatok a mai kétéltűek igen ősi, primitív rokonai (de nem közvetlen elődei) voltak, a karbon, a perm és a triász időszakokban éltek, majd jó 200 millió éves virágzást követően, mintegy 120 millió éve véglegesen eltűntek. Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatója, Lachlan Hart és társai a Palaeontology szakfolyóiratban számoltak be arról, miféle módon számították ki e rendkívül különös lények testtömegét.
A Termospondyli csoport tagjai egészen változatosak voltak. Egyes állatok aprók voltak, míg a rekorder a 9 méteresre nőtt, krokodil jellegű külsővel rendelkező fajuk volt. A mai kétéltűekhez hasonló fejlődési szakaszaik voltak, vagyis volt lárva (ebihal) stádiumuk is.
„Az állatok mérete számtalan szempontból fontos, befolyásolja, hogy mit ehettek, milyen hatásuk volt a környezetükre, hogyan mozogtak, vagy épp miként viselték el a hideget” – mondta Hart. „Épp ezért az őslénykutatókat érdeklik azok a lehetőségek, amelyekkel egy kihalt ősállat testtömegét ki lehet számítani, hisz ezzel többet tudhatnak meg arról, miként éltek.”
Ez az ősi kétéltű csoport bolygónk két nagy kihalási hullámát is túlélte, ezért érdekes kérdés az is, miként voltak erre képesek, miféle alkalmazkodás segítette őket. Mivel nincsenek közvetlen leszármazottaik a mai kétéltűek körében, ezért a kutatóknak másképp kellett a modern megfelelőiket megkeresni. Bár a kérdéses ősállatok alkatilag a szalamandrákra hasonlítottak, a koponyájuk akkora volt, mint a krokodiloké. A kutatók 19 eltérő számítási módszert teszteltek végül, amelyek olyan mai állatokon alapultak, mint a Johnson-krokodil vagy a kínai óriás szalamandra. Abból indultak ki, ha testalkatában a Temnospondyli csoport tagjaira hasonlító, ma élő állatra helyes a számítás, akkor minden bizonnyal jónak kell lennie az ősi kétéltűekre is. Három dimenziós digitális modellek segítségével végül többféle ilyen, helyesnek tűnő becslési mód is született, amelyek szerint megkapták az eredményeket.
A most vizsgált állatok 1,8 méter hosszúra nőttek, az Eryops megacephalus perm időszaki amerikai, a Paracyclotosaurus davidi pedig triász időszaki ausztrál óriás volt. Ez utóbbi vízhez inkább kötött életmódú volt, és a kutatók számítása szerint 260 kiló körüli lehetett. A másik kissé szerényebb, 160 kilós állat volt.