A gazdasági válság élettani hatásai

A nagy gazdasági világválság 1929-39. között tartott, hatalmas léptékű munkanélküliséggel járt világszerte, az USA-ban 25 százalékkal. Egy újonnan, a PNAS folyóiratban publikált kutatás eredménye szerint az anyát terhessége alatt érő hatások miatt az ekkor fogant babák szervezete később gyorsabban öregedett.

Az öregedés folyamata bonyolult biológiai jelenségek, károsodások sorából áll össze, amelyek sejtszinten halmozódva végül elvezetnek ahhoz, hogy a szervek nem lesznek többé képesek betölteni a feladataikat. Mivel az öregedés sebessége jelentős hatással van arra, hogy milyen minőségű életet élhetünk, ezen keresztül pedig az egészségügyre, az idős ellátásra rakódó terhekre is, ezért fontos kutatási terület. Nehéz azonban elválasztani az egyes életszakaszokban az embert érő hatásokat, így például a magzatkorit a csecsemőkoritól.

A kutatók most azt mérték fel, miféle, a sejtek epigenomját érintő változásokkal járt az esemény, közben vizsgálták a sejtek működését, a krónikus betegségek kialakulását, és azt, hogy mikor éri el a végzet az adott személyt.

Az epigenetika azt jelenti, hogy az öröklött, stabil génjeink biokémiai környezetük hatására más módon, más időben, vagy más erősséggel léphetnek működésbe, nagyjából úgy képzeljük el ezt, mintha ugyanazt a zongoraversenyt két különböző zongoraművész előadásában is meghallgatnánk: hiába azonos a kotta, a művészek egyéni látásmódja, technikája miatt mégis kétféle élményben lesz részünk. A biológiában ez egy plusz, nem örökletes alkalmazkodási lehetőséget jelent a körülményekhez. Először egy holland kutatásban vették észre azt, hogy a második világháború végi éhínség során fogantak és a később született testvéreik közti epigenetikai eltérések voltak, amelyek az éhínség hatására későbbi életkorban kialakuló anyagcserezavarokat okoztak.

A kutatók a vizsgálataikkal arra jutottak, hogy a válság idejét magzatként végigélők a stressz és a rossz táplálkozás (éhezést) miatt kialakult epigenetikai változások hatására gyorsabban öregednek. Ez a kutatók szerint azt is jelenti, hogy más hasonló magzatkori tényezők ugyanígy hatnak a szervezetünk évtizedekkel későbbi folyamataira. Nem az első ilyen kutatási eredmény ez persze, amelyből kiderül, hogy egyes történelmi események hatással vannak az epigenomra, és megerősíti azt, hogy a társadalmi törekvésekkel minél inkább segíteni kell azokat a kismamákat, akik valamilyen negatív helyzet hatására e módon akaratlanul is egy életre megváltoztatnák a leendő gyermekük sorsát.