A legeltetés hatása a száraz élőhelyekre
Bár a legelésnek, legeltetésnek számos pozitív hatása van, a felmelegedéssel, különösen a száraz éghajlaton nagy veszélyt rejt magában a terület túllegeltetése.
Bolygónk szárazföldjeinek 40 százaléka száraz éghajlatú, amelyen a legeltetés igen fontos megélhetési forrást jelent, a világunk lábasjószág-állományának felét tartják el a legelők. Ez hatalmas embertömeg számára jelenti a megélhetést: élelmet, menedéket nyújt, és anyagi bevételt is ad. A változó klímánk azonban erre az ágazatra nézve is hatalmas kihívást jelent.
Egy igen nagy mértékű, átfogó nemzetközi kutatás, amelyet a Science folyóirat publikált, azt vizsgálta meg, hogyan módosul a legelés, legeltetés nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatás a klímánk változásával. Az Új-Dél-Walesi Egyetem ismertetőjéből kiderül: a vadállatok és a háziállataink legelése alapvetően pozitív hatású, ám az új klímában ez negatívvá alakulhat.
A legelés számos pozitív hatása (a talajok tápanyagtartalma, a rajta növekvő növények mennyisége és minősége, a szénmegkötés, stb.) annak az evolúciós nyomásnak a hatására alakult ki, amit maguk a legelő állatok fejtettek ki. Különösen azon területeken, amelyek sok fajnak adnak otthont, e hatások rendkívül pozitívak, ám egy melegebb klímán már megváltozik a helyzet. A kutatók 25 ország 326 száraz élőhelyén végeztek felmérést, ezek közt volt vadállatok (pl. zebra, láma), juhok, marhák által legelt, illetve legelő állatok nélküli terület. A felmérésekből kiderült, hogy a klíma hatása a talajra, a biológiai sokféleségre, az ökoszisztéma-szolgáltatásokra nagyban függött a legelés-legeltetés mértékétől. „Például a talaj széntartalma csökkent, nőtt az erózió akkor, ha a klíma melegebb lett, ám csupán akkor, ha túl nagy volt a legelés miatti nyomás a környezeten” – mondta el David Eldridge professzor, a hatalmas, 130 fős kutatócsoport egyik tagja.
A hűvösebb éghajlatú száraz élőhelyeken, ahol nagyobb a biodiverzitás, a legeltetésnek jórészt csak pozitívak voltak a hatásai, míg a melegebb, fajszegényebb élőhelyeken negatívak. Az is kiderült, hogy ahol többféle növényevő legel, ott nő a szénmegkötés, ez pedig a klímavédelem miatt különösen fontos dolog!
A kutatók szerint a legfontosabb az, hogy nincs minden területre egyformán érvényes recept, amivel javítani lehet a legelés hatásain, hanem minden egyes helyszínen az ottani sajátosságok alapján kell eldönteni, mi a leghelyesebb út.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Súlyosabb lett az új generációs Starlink hatása a rádiócsillagászatra
Elon Musk műholdcsordája nemcsak az égbolt látványát és a vizuális csillagászatot teszi tönkre, hanem a rádiócsillagászok által vizsgált jeleket is használhatatlanná változtatja.
Kiderült, hogyan haltak ki Ciprus törpe állatai
A jégkori megafauna törpe termetű képviselői, mint a törpe víziló vagy a törpe elefánt utolsó példányai 10-12 ezer évvel ezelőtt éltek Cipruson.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
