Ágota, Ingrid, Etelka, Léda2023. február 05., vasárnap
Tudomány

Eredményesen előre tudják jelezni a jövőbeli járványokat

2022.11.29.Jeki Gabriella
National Geographic Magyarország

A Szegedi Tudományegyetem vezetésével alakította meg tizenhat hazai egyetem és kutatóhely konzorciuma az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriumot. A kutatói hálózat célja a járványok előrejelzése, megelőzése, matematikai modellezése, a kórokozókkal és az inváziós fajokkal kapcsolatos ökológiai kockázatok feltárása, valamint a digitális egészségügyi adatok elemzése. Az állandó készültségű, együttműködő hálózat szakemberei az első megfigyelésektől a járványterjedés modellezésén át az egészségügyi ellátórendszer felkészítéséig olyan kutatásokat folytatnak majd, amelyek számos tudományterület kompetenciáit integrálják. Az új Nemzeti Laboratórium szakmai vezetőjével, Dr. Röst Gergellyel, a Szegedi Tudományegyetem matematikusával beszélgettünk.

Röst Gergely segített megérteni hazánkban is a COVID-19 pandémia idején elterjedt járványmatematika kifejezést.
Forrás: Bobkó Anna/SZTE

A pandémia alatt mindenki számára világossá vált, hogy milyen fontos szerepe lehet a járványok előrejelzéseinek. Hogyan változtatta meg mindez a munkájukat?

A járványterjedés modellezésének gyakorlata néhány országban már több évtizedre nyúlik vissza, ahol ezzel intézményi keretek között foglalkoznak. Az Egyesült Királyságban például régóta kialakított rendszere van a tudományos tanácsadó testületeknek, amelyek minden olyan rendkívüli vészhelyzet esetén, ahol fontos a legújabb tudományos ismeretek bevonása és integrálása az intézkedésekbe, összegzik az evidenciákat és továbbítják a döntéshozók felé. Ilyen helyzet lehet egy járvány, de akár földrengés vagy éppen árvíz is.
Jómagam Kanadában szereztem személyes tapasztalatokat, ahol posztdoktori kutatóként láttam közelről a 2002-2003-as SARS-CoV-1-es járvány utóhatásait. Sok kritika érte akkor az ország felkészületlenségét és ezért alakult egy országos hálózat a járványügy matematikai modellezéssel való támogatására. Ennek lettem 2006-ban én is a tagja, ahol többek között újfajta antivirális szerek stratégiai készletezését modelleztük. Akkor még az volt a fő aggodalom, hogy a madárinfluenzának kialakul egy olyan törzse, amely magas halálozási arány mellett képes lesz az emberek közötti terjedésre is, ezért aztán egy influenza pandémiára készült a világ. Egyre jobban beleástam magam a területbe, így amikor visszatértem Szegedre, indítottam egy matematikai járványtan kurzust az egyetemen.

A koronavírus-járvány ideje alatt ismertük meg a járványmatematika kifejezést, de mit is jelent ez pontosan?

Valóban, a járványmatematika kifejezés a pandémia alatt terjedt el, röviden az alkalmazott matematika azon ága, amely járványok terjedésének modellezésével foglalkozik. Miután egyre nagyobb és komplexebb adattömeg keletkezik a járványokról, ennek feldolgozása és megértése komolyabb matematikai módszereket igényel. Arizonában, az Egyesült Államokban is dolgoztam egy ideig járványmodellezésen, majd egy uniós pályázat segítségével meg tudtam alakítani Szegeden Magyarország első matematikai járványtani kutatócsoportját 2010-ben. Ekkor indult tehát hazánkban ez a típusú kutatás, amiben hazai és külföldi kollégák is részt vettek: japán, koreai, francia, olasz, német, spanyol kutatók költöztek Szegedre hogy ebben a projektben dolgozzanak. A program lezárultát követően másfél évig Oxfordban kutattam, ám hamarosan kezdődött a Covid-19 járvány.

Ekkor került igazán fókuszba a járványmatematika szerepe, fontossága.

Igen, hiszen a koronavírussal már a pandémia elején elkezdtünk foglalkozni. Amikor 2020 januárjában lezárták Vuhan városát Kínában, azzal egy időben indult a mi munkánk is. Akkoriban az volt a legnagyobb kérdés, hogy vajon hol fog felbukkanni a vírus Európában, melyik ország lehet a következő gócpont. Egy, a globális utazási szokásokat elemző, hosszú évek alatt felépült adatbázisra alapozva meg tudtuk becsülni, hol fog sok fertőzött megjelenni és ez milyen kockázatokat jelent.
Tanulmányunk már előrevetítette Olaszország veszélyes helyzetét, ami aztán igazolódott is. Februárban megkeresett a New Scientist tudományos magazin újságírója, aki olvasta a tanulmányunkat. Az ő kérdésére, egy gyors számolást végezve, előrejeleztük az akkor még titkolt nagy számú iráni fertőzöttet. Ez később a magyar médiában is hírré vált, és ekkor vált a nagyközönség számára is világossá, milyen nagy szerepe lehet a járványmatematikának.

A Covid-19 járvánnyal összefüggő megbetegedések és halálozások egyenlőtlen terhei, valamint összefüggésük a társadalmi-gazdasági helyzettel Magyarországon a második járványhullám alatt.
Forrás: Oroszi Beatrix, Juhász Attila, Nagy Csilla, Horváth Judit Krisztina, Martin McKee, Ádány Róza,

 

Mennyiben változtatta meg a járvány a mindennapi munkát?

Teljesen felforgatta az életünket, az első hetekben nem sokat aludtunk. Nyugodtabb időszakokban a kutatók utólag elemzik a történteket, miután minden adatot összegyűjtöttek, megtisztítottak és rendszereztek. Egy ilyen helyzetben viszont valós időben kell modellezni, ami a legnagyobb kihívás ezen a területen. Már a 2009-es H1N1 járvány idején is készítettünk modellezéseket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal számára, de a Covid-19 pandémia alatt a modellezéssel szemben támasztott igények mind gyorsaságban, mind bonyolultságban nagyságrendekkel nagyobbak voltak. Néha egy-két nap alatt kellett olyan szcenárió-elemzéseket készítenünk, ami normálisan több hónap munkája egy felkészült csoport számára. Közben a kutatás is interdiszciplinárissá vált, nagyon szorosan együtt dolgozott a modellezés, az epidemiológia és a biostatisztika, de sok más terület szakértői is bekapcsolódtak. Együtt kellett működni az államigazgatás különböző szereplőivel is, ami számomra egy teljesen új dolog volt. Viszonylag korán, 2020 márciusában alakult meg a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport, ami ezt a komplex feladatot végezte.

2022. november 3-án mutatkozott be az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium a Szegedi Tudományegyetemen. Ahogy itt elhangzott, a járványok előrejelzésére, megelőzésére, matematikai modellezésére, a kórokozókkal és az inváziós fajokkal kapcsolatos ökológiai kockázatok feltárására, digitális egészségügyi adatok elemzésére hozták létre ezt a kutatói hálózatot. Mit takar ez pontosan?

Feladatunk a különböző helyekről érkező adatok összegzése, elemzése, a helyzetértékelés és kockázati elemzések készítése. Nem csak szemlélőként szeretnénk azonban a munkánkat végezni, hanem szeretnénk alakítani is a folyamatokat, hozzájárulni a megelőzéshez és a felkészüléshez. Modellezzük, hogy mi várható a jövőben, szcenáriókat vázolunk fel a lehetséges különböző forgatókönyvek mellett, monitorozzuk hogy mi zajlik a környezetben, az egészségügyi ellátórendszerben, de a társadalom viselkedését és attitűdjeit is követjük. Ez utóbbi is nagymértékben befolyásolja az eseményeket, például a pandémia első fázisában közel 90 százalékkal kevesebb kapcsolatot tartottunk fent, mint korábban, ennek köszönhető, hogy az első hullám idején a vírus nem tudott elterjedni a társadalom széles rétegeiben.

A kutatócsoport egyik fontos feladata, hogy letegye a tudományos alapjait az adatokra és elemzésekre épülő döntés-előkészítésnek az egészségügy, a járványmegelőzés és az ökológiai rendszerek területén. Miként tudják ezt megvalósítani?

Ennek a lényege, hogy az eddig elszigetelten dolgozó kutatócsoportok most egy hálózatba szerveződve egyesíteni tudják az adataikat, ismereteiket és speciális szaktudásukat közös célok érdekében. Szervezett formában tudjuk segíteni a döntés-előkészítést a legfrissebb szakmai eredményekkel, elemzésekkel, modellezéssel. Kiemelt jelentősége van, hogy a tudományos evidenciák minél gyorsabban eljussanak a döntéshozókhoz, akik erre támaszkodhatnak és megalapozott intézkedéseket hozhatnak.

Milyen szakembereket tömörít az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium?

Van közöttünk epidemiológus, biostatisztikus, matematikai modellező, evolúcióbiológus, adattudós, hálózatkutató, egészségügyi menedzser, közegészségügyi szakember, matematikus, ökológus, de társadalomtudós is.

A Covid-19 tényleges terjedési számának valós idejű becslése a magatartáshoz/viselkedéshez kapcsolható adatokból.
Forrás: E Bokányi, Z Vizi, J Koltai, G Röst, M Karsai – arXiv:2207.10738, 2022

 

Melyek az ökológiai kutatások fő területei?

Járványmatematikai, a járványökológiai, az invázióbiológiai és az adatvezérelt egészség divíziókban az első megfigyelésektől a járványterjedés modellezésén át az egészségügyi ellátórendszer felkészítéséig folynak majd a kutatások. Az ökológia egy lépéssel még előrébb megy a járványmegelőzésben, hiszen a vírusok gyakran az állatvilágból érkeznek és kerülnek át az emberre, gondoljunk csak a majomhimlőre vagy magára a koronavírusra. Sokat segíthet, ha már ott csökkentjük a kockázatokat. Kiemelt téma a biológiai invázió, vagyis annak figyelése, hogy milyen új fajok érkeznek Magyarországra, ezek képesek-e hosszabb távon megtelepedni, milyen ökológiai, gazdasági, vagy egészségügyi problémákat okozhatnak, milyen kórokozókat hoznak magukkal. Járványügyi szempontból nagyon fontos az állati rezervoárok feltárása is, ahol ezek a kórokozók fenn tudnak maradni, majd később ismét visszatérni az emberi populációba, esetleg már mutálódott formában. Az ökológiai kérdéskörben legalább ennyire fontosak az úgynevezett vektorok, például a szúnyogok vagy kullancsok, amik közvetítik a kórokozókat. A kutatói hálózatunk magának vallja a „One Health” (magyarul „Egy Egészség”) koncepciót, amely felismeri, hogy az emberek egészsége szorosan összefügg az élővilág és a közös környezetünk egészségével. Ez a szemlélet világszerte erősödik.

Mit jelent a gyakorlatban az, hogy modern, adatvezérelt tudományos módszerekre alapozva elemeznék a Magyarországon megjelenő egészségbiztonsági kockázatokat?

Az egészségügy digitalizációja igazi korszakváltást hoz, és a feldolgozható adatok mennyiségének robbanásszerű növekedését vetíti elő. Emellett a potenciális adatforrásaink is jelentősen kibővültek, és nem csak az egészségügyi rendszerben regisztrált adatokat tudjuk használni. A pandémia alatt például online és hagyományos, reprezentatív kérdőívek készültek a társadalmi viselkedésről, amelyek révén a mintegy 300 ezer résztvevő válaszai egy hatalmas adatbázist hoztak létre. Ott vannak még a mobilapplikációkból valamint a közösségi médiából származó adatok, és az infokommunikációs technológiák is új lehetőségeket nyitottak a kutatások kibővítése előtt. Ne feledjük a génszekvenálás lehetőségét sem, amit több ország már hatékonyan alkalmazott a vírus terjedésének előrejelzéséhez: ennek segítségével követhetjük, hogy mikor, honnan, hova került a kórokozó, de képesek vagyunk detektálni az új variánsokat és a terjedésükről előrejelzéseket készíteni. Az új Nemzeti Laboratórium egészségbiztonsági kutatásait innovatív surveillance rendszerek, big data és mesterséges intelligencia módszerek, valamint a matematikai modellezés eredményei támogatják majd.

Az új laboratórium is a korai felismerést és gyors reagálás szükségességét hangsúlyozza.

A pandémia egy olyan egészségügyi vészhelyzet, amikor versenyt kell futni az idővel. Az utazások elképesztően felgyorsították egy-egy kórokozó globális terjedési lehetőségeit. Gondoljunk csak arra, hogy a koronavírus Omikron variánsát 2021. november végén azonosították Dél-Afrikában, és januárban már nagy járvány volt nálunk. Mivel felgyorsultak a folyamatok, ezért nekünk is gyorsabbnak kell lenni. Ezért is fontos a nemzeti laboratórium, hogy folyamatos készenlétben legyenek a kutatók és szükség esetén azonnal reagálni tudjanak minden olyan helyzetben, ami a lakosság egészségbiztonságát veszélyeztetheti.

Őszinteség vagy csalás?

Őszinteség vagy csalás?

Közismert példa a pávák színes farktolla: vajon őszinte jelzés, vagy csalás ennek megléte? Az ELKH kutatói mérték fel, milyen költsége van az őszinteségnek és a csalásnak az efféle, szexuális szelkekcióban részt vevő állati jelzésekben.

Milyen anyagokat használtak a balzsamozáshoz az egyiptomiak?

Milyen anyagokat használtak a balzsamozáshoz az egyiptomiak?

Egy 2500 éves egyiptomi balzsamozóban talált kerámiaedények vizsgálatából kiderült, hogy számos, igen nagy távolságból származó anyagot használtak a múmiák tartósításában.

Leszármazási vonalak vizsgálata Székelyudvarhely környékén

Leszármazási vonalak vizsgálata Székelyudvarhely környékén

A BTK kutatóinak vezetésével folytatott vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az erdélyi Székelyudvarhely térségének populációja túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európaikból áll.

Ez a legrégebbről fennmaradt agy kövülete

Ez a legrégebbről fennmaradt agy kövülete

Egy 319 millió évvel ezelőtt élt sugarasúszójú hal fejében megkövült agy különös bepillantást enged az idegrendszer és a halak evolúciójába is.

Újabb ismeretek a skizofrénia hátteréről

Újabb ismeretek a skizofrénia hátteréről

Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében - állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében - olvasható az MTI által közzétett közleményben.

National Geographic 2023. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

12 990 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket