A melegedő sarkvidék miatt délebbre több hó jut majd

Egy új japán kutatásban az északi sarkvidék felmelegedésének hatásait elemezték, majd a Climate and Atmospheric Science szakfolyóiratban részletezték az eredményeket.

Ahhoz, hogy a pontos összefüggéseket átlássák, és kiderítsék a mérésekkel tapasztalható plusz nedvesség forrását, Tomonori Szato és kutatótársai elemezték az elmúlt 55 év világszerte jegyzett időjárási adatait. Az elemzések alapján speciális nedvességszállítási modellt készítettek, amelyet hosszú távra is ki tudtak terjeszteni, és megvizsgálták, hova jut majd a sarkvidéken a légkörbe került pára, hol nő a csapadék mennyisége. A modell lényege az, hogy egyes nedves légcsomagok útját az adott helyen zajló áramlási viszonyok segítségével végigkövetik egészen addig, míg a nedvessége csapadékként ki nem hullik.

A sarkvidék felmelegedésével több szabad, így párolgásra képes vízfelület képződik a korábbi jégborítás eltűntével, amelyből így több pára is jut a légkörbe, s válik majd csapadékká. Az adatok alapján 4 évtizede kezdett nőni a párolgás a Jeges-tenger területén, a legnagyobb mértékben a Kara-tenger és a Barentsz-tenger régiójában, de Oroszországtól északra mindenütt jelentős volt a változás. Ez pontosan egybeesett azzal, ahol a legjobban csökkent a tengerjég-borítás, különösen a szeptembertől decemberig terjedő időszakban. Amikor pedig ciklonok érkeznek e régióba, s magukkal ragadják a melegedő tengerből elpárolgott nedvességet, akkor jelentős havazásokként szállítják azt jórészt Szibériába.

Számításaik alapján a kutatók úgy látják, hogy a következő évtizedekben még inkább erősödik majd ez a jelenség, és a sarkvidéki hidegbetörésekkel gyakran jár majd együtt jelentős hóvihar is a sarkvidék környéki régiókban. Emellett az őszi csapadéknak és hótakarónak a permafrosztra is hatása lesz, az utóbbi a hőszigetelő tulajdonsága miatt, mivel a korán érkező hó konzerválja a még magasabb talajhőmérsékletet, elősegítve ezzel a permafroszt hosszú távú olvadását.

A japán szakemberek szerint az összefüggések feltárásával az évszakos előrejelzés javítható, különös tekintettel az olyan extrém eseményekre, mint a hőhullámok, amelyek aztán erdőtüzekkel járhatnak.