Fogkő és étrend a mezőgazdálkodás kezdetén

A kutatócsoport, amelyet a 800 éves Padovai Egyetem szakembere, Andrea Quagliariello vezetett, 76 olyan ember fogkövének maradványait vizsgálta meg, akik a mai Olaszország területén éltek a múltban. A fogkőből ezúttal DNS-töredékeket igyekeztek kivonni, amelyek alapján azonosíthatóak voltak azok a mikrobák, amelyek ezen emberek száját benépesítették, mivel a szakemberek arra voltak kíváncsiak, miként változott e mikrobanépesség összetétele elődeink idején. A mikrobákon túl 27 esetben azt is megvizsgálták, hogy milyen élelmiszer-eredetű és egyéb maradványok találhatóak a fogkőben. A kérdés azért merült fel, mert azt ma már jól tudjuk, hogy a jelenkori vadászó-gyűjtögető népcsoportok mikrobiomja sokban különbözik a nyugati típusú étrenden élőkétől – vajon hogyan zajlott ez az átalakulás? Az eredményeket a Nature Communications folyóirat közölte.

A száj-mikrobiomról ugyan legtöbbször a fogaink romlása vagy épp a kellemetlen lehelet jut eszünkbe, azonban a szájüreget benépesítő több száz mikroba (baktérium, gomba, vírus, protozoa) egy igen összetett rendszert alkot, jótékony, semleges és ártalmas tagokkal. A felfedezője a mikroszkópia atyja, a holland Leeuwenhoek volt, az úttörő tudós 1674-ben saját fogának lepedékében is észrevette a mikroszkopikus lényeket. A meleg, nedves, stabil környezet igencsak kedvez a mikrobáknak, ám ezeket a születésünk után gyűjtjük csak össze. Könnyen érthető okból, jelentősen befolyásolja az összetételét az étrendünk, életmódunk és környezetünk.

A kutatócsoport a 31 ezer évvel ezelőtti időszaktól kezdődően, egészen 2200 évvel ezelőttig élt emberek fogkövét elemezte, ezzel pedig lefedte azt a kort, amikor a tisztán vadászó-gyűjtögető emberek átálltak a mezőgazdálkodásból magukat fenntartóvá. (Itáliában kb. időszámításunk előtt 6200 körül kezdődött ez az átállás.) Az időszakban a fogkő mikroba-összetételében jól követhető volt az étrend: az eleinte vadászaton, húsfogyasztáson alapuló, majd az, ahogy bevezették a savanyított tejtermékek fogyasztását, végül a nagyrészt a szénhidrátokra támaszkodó étrend stabilizálódása is mikrobiom-változással járt. Ezeket a változásokat ráadásul a fogkőben talált mikroszkopikus ételdarabkák is alátámasztották.

A kőkori fogkőben csak egy kevés vad fűféle keményítőit találták meg, illetve a vízitök gyöktörzsében lévő keményítőket (ilyesmit már neandervölgyi fogkőben is találtak). Találtak a növények gyökerein élő gombák spóráiból is, illetve édes vízben élő kovaalgákat is. Később a különféle élesztőgombák is megjelentek, amelyek a fermentált (erjesztett) ételekre utalnak.