Kiderült, mitől lesz hullámos a jégcsap

A Torontói Egyetem kutatója, Stephen Morris hosszú évek óta foglalkozik a jégcsapok kutatásával, így azzal a kérdéssel is, amelyre nemrégiben a Physical Review E folyóiratban közzé tett tanulmányban kollégájával közösen választ találhatott.

A korábbi elképzelés az volt, hogy a hullámos jégcsapok a növekedésükhöz szükséges, lefelé folyó víz felületi feszültségének hatására alakulnak ki. „Mostanra azonban kiderítettük, hogy a felületi feszültségnek nincs köze a hullámok kialakulásához” – mondta Morris. „Sokkal inkább köthetőek a jégcsap belsejében kialakuló hibák mintázatához. A külső alak és a belső hibák ugyanazon probléma kétféle megnyilvánulási módja.”

A kutató korábban arra jutott, hogy a vízben található só mennyisége okoz hullámosodást a jégcsapokon, a friss eredmények azt mutatták, elegendő, hogy valami idegen anyag legyen a vízben. A kutatók különböző anyagokkal kísérleteztek, és arra jutottak, hogy mindegy volt, mi is keveredett a vízbe, a formát az határozta meg, milyen arányban volt jelen ez az anyag. „Ez azt jelenti, hogy nem kémiai, hanem fizikai folyamat áll a háttérben” – tette hozzá John Ladan doktorandusz, aki együtt dolgozott Morrisszal a kutatás során. Az évek alatt összegyűjött információkat és képeket egy külön weboldalon tárolta Morris.

Habár a kutatók puszta kíváncsiságból vizsgálják a jégcsapok viselkedését, azt nem szabad elfelejteni, hogy számos helyen nőhet jég, akár repülőkön, hajókon, villanyvezetékeken, így a folyamatok megértése az ebből származó bajok megelőzését is jelentheti. Mivel a jelenlegi modellek, amelyek a vezetékeken növekvő jégréteg kialakulását írják le, képtelenek teljes magyarázattal szolgálni a jégcsapok hullámaira.