Ínszalagjai tették legyőzhetetlenné a T. rexet
A Tyrannosaurus rexről a hatalmas állkapcsa és fogai jutnak eszünkbe, ám ahhoz, hogy ezeket használhassa, vagyis a zsákmány elejtéséhez utol is kellett azt érnie.
A Marylandi Egyetem számolt be arról a felfedezésről, amelyből megtudhattuk, a T. rex-félék a lábuk különleges ínszalagjai segítségével voltak képesek nagy sebességgel és stabilan futni. „Az emberek régóta vonzódnak a Tyrannosaurus rex és rokonai félelmetes erejéhez, és nevetnek a rövidke karjain, azonban a zsarnokgyíkok lába, különösen a lábfeje is egészen különleges volt” – magyarázta Thomas R. Holtz Jr, a kutatás egyik résztvevője. „Az új kutatásunkból kiderült, hogy a T. rex egyaránt alkalmazkodott a hosszú távú üldözéshez és a hirtelen gyorsuláshoz, még mikroszkopikus szinten is.”
Arányaiban a T. rex hosszabb lábfejű volt, mint más ragadozó dinók, ám emellett lábközépcsontjuk speciális anatómiai sajátosságai is arra utaltak, hogy gyorsan tudott mozogni. Az azonban nem derült ki mostanáig, hogy minek köszönhette a lábközépcsont az alakját.
A kutatók most azt az elméletet tesztelték le, hogy milyen lehetett a láb, ha nagy, egyedi felépítésű ínszalagok erősítették meg a talpat és az ujjakat. Modellezés alapján arra jutottak, hogy az erős ín és ínszalag a csontokon göröngyös felületet hagyhatott. Találtak is ilyen felületeket, azonban nem voltak biztosak benne a paleontológusok, hogy ez az ínszalagok miatt, vagy esetleg a kövületekben nem megőrzött porcok miatt vált ilyenné.
Most azonban elektronmikroszkóp segítségével vizsgálhatják a csontokat az ínszalagokkal érintkező részeken, így gorgoszauruszok (egy közeli T. rex rokon) és más típusú húsevő dinók (Coelophysis bauri) csontjait hasonlították össze. Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy a félelmetes ragadozó csontjának felszínén olyan gödrök voltak, amilyenek a ma élő, és igen feszes ínszalagokkal rendelkező állatokén is. A gorgoszaurusz csontjának belső szerkezetében megfigyelhették az ínszalagok átkristályosodott maradványait ott, ahol az izmok feltapadtak – a Coelophysis esetében nem voltak erős inakra utaló nyomok.
Az, hogy egy állat csontozata miként képes működni, nagyban függ az őket egyben tartó ínszalagoktól s az izmokat tartó inaktól, azonban ezek a részek nem nagyon képesek megőrződni a kövületekben. Az, ha mégis megtalálható valamilyen nyomuk, nagyban segíti az állat mozgásának, működésének megértését. A csont mikroszkópos vizsgálatával ez esetben a T. rex életmódjáról kaptak információkat a kutatók.
Barátja vagy ellensége a mesterséges intelligencia a kreatív szakmának?
Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a kreatív szakemberek munkáját a mesterséges intelligencia támogatja és inspirálja. Ez a jövőkép mára valósággá vált, és a hatása máris érezhető.
Hőségnapokon romlik a bombakereső kutyák teljesítménye
Vannak olyan környezeti hatások, amelyek a bombakereső kutyák szaglását, így oedig a sikeres keresést is gátolják.
Ilyen lesz Draco, a pusztulásra termett műhold
Az Európai Űrhivatal (ESA) 2027-re tervezi a speciális műhold felbocsátását és tesztjét.
Magyar szakértők segítettek az aszteroidavadász űrszonda fejlesztésében
A Hera célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
