A gyenyiszovaiak hatása a pápuák immunrendszerére
Az eddig is ismert volt, hogy Új-Guinea őslakói hordoznak gyenyiszovai géneket, most azt is kiderítették, hogy ezek az immunrendszerükre hatottak.
A pápuák akár 5 százaléknyi gyenyiszovai génnel is rendelkezhetnek, ez az ősi, rejtélyes embercsoport Szibéria és Tibet területén előkerült leletekből ismert. Egy újonnan, a PLOS One folyóiratban közzé tett kutatásban azt vizsgálták meg, hogy milyen feladatokat láthatnak el a pápua őslakosság körében az örökölt gyenyiszovai gének.
A kutatók Új-Guinea indonéz és pápua fennhatóságú területein is gyűjtöttek DNS-mintákat az ott élő őslakosságtól (56 főtől), és megvizsgálták, hogy az öröklött szekvenciák vajon befolyásolhatják-e a ma élők szervezetének valamilyen biológiai folyamatát.
A kutatás során most pontosan felmérték, mely génekre volt hatással a gyenyiszovai örökség. A vizsgálat kiderítette, hogy a pápuák esetében a gyenyiszovai gének erősen köthetőek az immunsejtek funkcióihoz és azok szabályozásához. A részletes adatokból kiderült, hogy a gyenyiszovai örökség hatására aktiválódnak egyes génjeik, amelyek a fertőzések legyőzésében játszanak szerepet. A kutatók szerint ezek az ősi gének segíthették a pápuákat a szigetvilág benépesítésében, a helyi betegségekkel szembeni küzdelmükben. Az Afrikán kívüli emberek esetében a neandervölgyi eredetű gének közt is találtak hasonlóakat, így talán elmondható, hogy elődeink keveredése segíthette a modern ember alkalmazkodását a különböző környezeti kihívásokhoz.
Az eredmények megerősítik, hogy elődeink más emberfajokkal való keveredése jelentős befolyással van a ma élők genomjára is, mind a neandervölgyi, mind a gyenyiszovai gének befolyásolják egyes vonásaink, tulajdonságaink alakulását.