Páramentesítés szemüveghez, szélvédőhöz
Svájci kutatók olyan bevonatot fejlesztettek ki, amellyel kissé felmelegíthető, s ennek hatására nem párásodik a szemüveg, vagy az autók szélvédője.
A szemüvegesek és az autósok is jól ismerik azt, a hidegben fellépő jelenséget, amelynek során a szemüveg lencséje vagy a kocsi szélvédője pillanatok alatt bepárásodik, s átlátszatlanná válik. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) új fejlesztéssel állt elő, amelyről a Nature Nanotechnology szakfolyóirat számolt be.
A svájci kutatók arany alapú anyagot gőzöltek az üvegfelületre, amelyet a napfény képes úgy felmelegíteni, hogy a pára lecsapódásához már ne legyen elég hideg. A bevonat a napfény infravörös összetevőjét gyűjti magába, s ezzel akár 8 Celsius-fokkal is meg tudták emelni az üvegfelület hőmérsékletét. Mivel a napsugárzás látható tartományú összetevőjének csak egy egészen elhanyagolható részét gyűjti be a bevonat, ezért az teljesen átlátszó maradhat.
A módszer jelentősen eltér a szokványos páramentesítő eljárásoktól, amelyek során a vizet vonzó (hidrofil) molekulákból álló bevonatot juttatnak a felületre. A svájciak fejlesztette módszer azonban azt képes megakadályozni, hogy egyáltalán kicsapódhasson a pára a felületre. Az elv azonos azzal, ahogyan a kocsik hátsó szélvédőjét a ráépített fűtőszállal felmelegítik, ám ez esetben elektromos áram használata nélkül érik el a kutatók ugyanezt az eredményt, a nappali időszakban.
A kutatók évek óta dolgoztak ezen a passzív felületfűtési módszeren. Az arany ugyan drága, ám olyan elképesztően kevés kell a bevonathoz, hogy ez elhanyagolhatóvá teszi a költségét. Az aranyat magát egy titán-oxid réteg védi és szigeteli szendvicsként közrefogva a nemesfémet, ezzel a kopást is megakadályozza, a teljes réteg mindössze 10 nanométer vékony. Napfénymentes időszakban külső áramforrás segítségével is használható e bevonat, ez esetben az aranyréteg elektromos vezetőként funkcionálhat.
A kutatók kísérletezni fognak más fémekkel is, amelyek esetleg még alkalmasak lehetnek efféle bevonatok képzésére.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
