A gének is bizonyítják: a macska háziasítása a Közel-Keleten történt
A macskák háziasítása a mezőgazdálkodás kezdetén, a termékeny félhold területén történt, miután néhány bátor vadmacska a terményt faló rágcsálók bőségét kihasználva az ember mellé szegődött.
A Missouri Egyetem kutatói számoltak be arról az új kutatási eredményről, amely ugyan senkit se lep meg, ám így is fontos bizonyíték a házimacskáink eredetére. Az első civilizációk helyszínén, a mezőgazdálkodással párhuzamosan kötöttünk barátságot a bársonytalpúakkal, akik cserébe elfogták a magtárainkat dézsmáló rágcsálókat. A kapcsolat hatására mára számtalan különböző küllemű és jellemű macskafajta él velünk világszerte, s a bolygó minden, ember által lakott helyére el is vittük magunkkal a macskákat (sajnos számtalan helyen ezt az őshonos állatvilág bánja…).
A kutatócsoport a termékeny félhold területén, és a világ minden táján élő macskák genomját hasonlította össze, mintegy 200 egyedi, igen gyorsan változni képes genetikai jelet vizsgáltak, ezek az elmúlt évszázadokról vallottak. Emellett a genom olyan részeit is kifaggatták, amelyből a hosszabb, néhány ezer évre visszanyúló változások derültek ki. A kétféle adat összehasonlításából kirajzolódott a macskáink története.
Az adatokból arra jutottak, hogy a macskák háziasítása egyszer történt – ezzel szemben a szarvasmarhák vagy a lovak esetében több helyen és időben zajlott háziasítási eseményt is lehet találni az állatok genomjában. Miután a közel-keleti macskák az emberek mellé szegődtek, így velük együtt a világ távoli szegleteibe is eljutottak, és belőlük már elkülönült csoportok jöttek létre, így egy mai nyugat-európai macska különbözik egy kelet-ázsiaitól, génjei tekintetében. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy kis mértékben keveredett a helyben élő vadmacskákkal, egész egyszerűen a jó ideje elkülönült népességek hatására jöttek létre a különbségek.
A macskára még ma is félig háziasítottként hivatkozhatunk, mivel ha szabadon engedjük őket a vadonban, még mindig kisállatokra fognak vadászni, képesek sikeresen szaporodni és pusztán saját erejükből fennmaradni. Bár csak igen kevés macska éli túl a vadon viszontagságait, gyors szaporodásukkal ellensúlyozzák ezt, emiatt is a legfontosabb az ivartalanítás, amit tehetünk értük, illetve a természetkárosításuk ellen.
A kutyákkal és más háziasított állattal szemben a macska viselkedése lényegében nem változott az évezredek alatt, talán pont emiatt is olyan különleges háziállatok.
Világító szörfdeszka adhat védelmet a cápák ellen
Ma már jól ismert, hogy a cápa sokszor azért támad a szörfösökre, mert alulról nézve fókára hasonlítanak, úgy tűnik azonban, van megoldás erre a problémára.
Kiderült, honnan indultak Feröer viking lakói
A Feröer-szigetek félúton van Skandinávia és Izland között, nem különösebben meglepő, hogy lakói Izlandhoz hasonlóan skandináv eredetűek.
Óriás őselefántot ettek elődeink 300 ezer éve
Egy ősi elefánttemető csontmaradványai árulkodnak az egykor élt óriáselefántokról és arról, hogy az elődeink bizony megették ezeket a hatalmas állatokat.
Zsírpúpja volt a gyapjas orrszarvúnak
Az állatot barlangrajzokon is púposnak ábrázolták, egy új vizsgálatból úgy tűnik, helyes volt a megjelenítés.
A pánspermia elméletét is támogatja ez a felfedezés
Egyes elképzelések szerint az élet nem a Földön alakult ki, hanem valamely más égitestről érkezett, például meteoritok, kisbolygók, üstökösök belsejében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
