A gének is bizonyítják: a macska háziasítása a Közel-Keleten történt
A macskák háziasítása a mezőgazdálkodás kezdetén, a termékeny félhold területén történt, miután néhány bátor vadmacska a terményt faló rágcsálók bőségét kihasználva az ember mellé szegődött.
A Missouri Egyetem kutatói számoltak be arról az új kutatási eredményről, amely ugyan senkit se lep meg, ám így is fontos bizonyíték a házimacskáink eredetére. Az első civilizációk helyszínén, a mezőgazdálkodással párhuzamosan kötöttünk barátságot a bársonytalpúakkal, akik cserébe elfogták a magtárainkat dézsmáló rágcsálókat. A kapcsolat hatására mára számtalan különböző küllemű és jellemű macskafajta él velünk világszerte, s a bolygó minden, ember által lakott helyére el is vittük magunkkal a macskákat (sajnos számtalan helyen ezt az őshonos állatvilág bánja…).
A kutatócsoport a termékeny félhold területén, és a világ minden táján élő macskák genomját hasonlította össze, mintegy 200 egyedi, igen gyorsan változni képes genetikai jelet vizsgáltak, ezek az elmúlt évszázadokról vallottak. Emellett a genom olyan részeit is kifaggatták, amelyből a hosszabb, néhány ezer évre visszanyúló változások derültek ki. A kétféle adat összehasonlításából kirajzolódott a macskáink története.
Az adatokból arra jutottak, hogy a macskák háziasítása egyszer történt – ezzel szemben a szarvasmarhák vagy a lovak esetében több helyen és időben zajlott háziasítási eseményt is lehet találni az állatok genomjában. Miután a közel-keleti macskák az emberek mellé szegődtek, így velük együtt a világ távoli szegleteibe is eljutottak, és belőlük már elkülönült csoportok jöttek létre, így egy mai nyugat-európai macska különbözik egy kelet-ázsiaitól, génjei tekintetében. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy kis mértékben keveredett a helyben élő vadmacskákkal, egész egyszerűen a jó ideje elkülönült népességek hatására jöttek létre a különbségek.
A macskára még ma is félig háziasítottként hivatkozhatunk, mivel ha szabadon engedjük őket a vadonban, még mindig kisállatokra fognak vadászni, képesek sikeresen szaporodni és pusztán saját erejükből fennmaradni. Bár csak igen kevés macska éli túl a vadon viszontagságait, gyors szaporodásukkal ellensúlyozzák ezt, emiatt is a legfontosabb az ivartalanítás, amit tehetünk értük, illetve a természetkárosításuk ellen.
A kutyákkal és más háziasított állattal szemben a macska viselkedése lényegében nem változott az évezredek alatt, talán pont emiatt is olyan különleges háziállatok.