Mi a közös Amelia Earhart repülőgépében és a mikroműanyagokban?
A híres pilótanő 1937-ben tűnt el, majd hosszú idő múltán a repülője egy feltételezett darabját is megtalálták. De vajon tényleg az ő gépének darabja volt?
A romantikus hőstörténetté vált utolsó repülés mindmáig emberek tömegének fantáziáját mozgatja meg, így az 1991-ben Nikumaroro atollnál megtalált lemez is, amely hasonlít Earhart Lockheed Electra gépét borító alumíniumlemezre. A korabeli fotók alapján azonban nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy valóban e gép darabja bukkant elő. A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói azonban egy új típusú vizsgálati technika segítségével igyekeznek megoldani a rejtélyt.
Earhart repülőjének feltételezett darabját neutron radiográfia útján vizsgálták meg. Az egyetem e célra szolgáló berendezését nemrég modernizálták, ennek hatására pedig minden korábbinál érzékenyebbé vált, s eddig nem látott részleteket tárt fel a lemezdarabból.
A neutron radiográfia nevű képalkotó eljárást úgy képzeljük el, mint a neutronok segítségével végzett röntgen-vizsgálatot. A részecskék áthatolnak a vizsgált anyagokon, egyes részecskékkel kölcsönhatásba lépnek, s kirajzolják az annak felületén, belsejében lévő jellegzetességeket. Ezzel a szabad szemmel nem látható részleteket lehet kinyerni az adott anyagból.
A vizsgálatok különös betű-szám jelzéseket tártak fel a lemezen: XRO, 3D, D24 és vagy 335, vagy 385. Egyelőre nem világos, hogy mit jelenthetnek ezek a jelzések, ám az világos, hogy amennyiben sikerül kideríteni, az eldöntheti, valóban Amelia Earthart gépének darabja lehetett-e az 1991-ben megtalált alumíniumlemez. Kenan Ünlü professzor, aki a vizsgálatokat vezeti, elmondta: „Arra jutottunk, hogy ezek az eredeti gyártó által ráfestett vagy bélyegzett jelzések lehetnek.” Ez az első új információ, amelyre az elmúlt 30 évben a lemez kapcsán rábukkantak, annak folyamatos vizsgálatai ellenére.
A vizsgálati technika azonban nemcsak a gép azonosításában nyújthat segítséget. A kutatók a műszer finomhangolása során, amelyet az esetleg Earharthoz köthető alumíniumlemez vizsgálatakor hajtottak végre, arra is rájöttek, hogy a neutron radiográfia a mikroműanyagok kimutatásában is kiváló. Annak ellenére, hogy környezetünk tele van velük, ezen anyagok terjedéséről elég kevés információnk van csupán.
Neutron radiography to identify microplastics from Penn State Engineering on Vimeo.
A technológia segítségével kiválóan megjeleníthető például egy tengerparti fövenyről kiemelt mintában a homokszemcsék közt megbújó műanyag – nem kell kiszedegetni a homok közül, vagyis eredeti helyükön vizsgálhatóak, ez pedig a mozgásukat, terjedésüket is modellezhetővé teszi. A neutron radiográfia eljárásával más közegekben is kimutatható lesz a mikroműanyag, s ez segít abban, hogy véget vessünk a globálisan egyre súlyosabb szennyezésnek.