Nyálkagomba-meghajtású okosóra készült
Az egykori tamagocsikhoz hasonlóan az órát a gazdájának rendszeresen etetnie kell, ám ez esetben valóságos élőlényről van szó.
A legtöbbünket ma már egész nap elkísérik az olyan eszközök, mint a mobiltelefon, a számítógép vagy az okosóra, s általában a keze ügyében tartja ezeket az ember. Azonban a technika fejlődése és a kütyüdivat miatt rövid életűek is ezek az eszközeink, hisz sokan egyszerűen lecserélik őket, ha egy újabb típust piacra dobnak. Az emiatt is folyamatosan növekvő mennyiségű (évente 40 millió tonnát termelünk!) elektronikai hulladék mennyiségét potenciálisan csökkentő eljárást fejlesztett a Chicagói Egyetem csoportja. A kutatók elhatározták, hogy életet lehelnek e készülékekbe, és ezúttal szó szerint kell érteni ezt.
Olyan okosórát készítettek, amelyben egy elektromosan vezetőképes nyálkagomba él, és csakis akkor működik megfelelően, ha az élőlény egészséges, ez pedig azt is jelenti, hogy az órát a gazdájának etetni, gondozni kell. Ha elhanyagolja a gazdája a nyálkagombát, a berendezés nem működik tovább. A fejlesztést egy konferencián mutatták be.
A nyálkagombák a nevük ellenére nem gombák, teljesen különálló egységét képezik az élővilágnak. Az amőbákra és gombákra is hasonlító élőlények, különböző életszakaszaikban más formában léteznek, és képesek a méretükhöz képest igen nagy sebességgel mozogni is. Gyakran a korhadékon élnek, baktériumokkal vagy gombákkal táplálkoznak.
A kutatók a Physarum polycephalum nevű nyálkagombát alkalmazták a berendezésben, amely az időt folyamatosan mutatta, ám a viselője pulzusát csak akkor mérte, ha az élőlény jó formában volt. Gondozás nélkül a nyálkagomba kiszáradt, s ezzel elvesztette vezetőképességét, s így nem tudott adatokat gyűjteni a szívdobbanásokat mérő szenzoráról. A nyálkagombát víz és zabpehely keverékével kell etetni, enélkül az élőlény szunnyadó állapotba kerül, és így évekig is képes fenntartani.
A kutatók tesztelték is a készüléket, öt embernek adtak nyálkagombával üzemelő órát azzal a kéréssel, hogy jegyzeteljenek a tapasztalataik kapcsán. Az első héten csak etetni kell a nyálkagombát, ezt követően nő akkorára, hogy bekapcsoljon a szívmonitor szenzora. A vizsgálatok alapján az emberek, miután első csodálkozásukon túljutottak, érzelmi kötődést alakítottak ki a készülékkel, volt, aki a házi kedvencekhez hasonló kapcsolatról számolt be a nyálkagomba gondozása során, volt, aki nevet adott neki.
A kutatók szerint a kísérleti eszköz nemcsak új, nyálkagomba-meghajtású okoseszközök generációihoz adhat ihletet, hanem olyan készülékek tervezését serkenthetik, amelyek kölcsönösen jótékony viszonyokon alapulnak. Az ilyen eszközök megváltoztathatják az „eldobható” készülékekkel kapcsolatos magatartásunkat is.