Több, rovarokhoz értő taxonómusra lenne szükség

Európában készült nemrégiben az a felmérés, amelyben ezúttal nem a közismerten súlyos hanyatlást szenvedő rovarvilág, hanem az ezen rovarokhoz értő taxonómusok hiányára hívták fel a figyelmet. A helyzet különösen azokban az országokban elkeserítő, ahol az élővilág sokfélesége a legnagyobb, vagyis, ahol a legnagyobb szükség lenne a munkájukra.

A taxonómus olyan, hatalmas tudású szakember, aki képes különbséget tenni az egyes élőlénycsoportok, fajok közt, ismeri azok jellegzetességeit és életmódjuk alapjait, s ők azok, akik képesek arra, hogy megfelelő biztonsággal állapítsák meg elterjedésüket, egyedszámát. Magyarul: mindennemű természetvédelmi törekvésben alapvető fontosságú a szakértelmük, tudásuk, és nélkülük csak rossz döntések születhetnek.

A felmérés során az elmúlt évtized tudományos publikációit vizsgálták át, amelyeket a rovarászat területén tevékenykedő szakemberek írtak, felmérték az egyes tudományos intézetek és természettudományi gyűjtemények aktív szakemberállományát, illetve személyes kérdőíveket is kitöltött több mint 1500 taxonómus. A kapott adatokat oly módon osztályozták, ahogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a különböző, vörös listára kerülő fajokét, s így kiderítették, hogy egy-egy rovarcsoportnak hány megfelelő tudású taxonómus szakember az ismerője, ebből pedig besorolták az adott csoport taxonómusait is a veszélyeztetettségük alapján.

A legjobb helyzetben Csehország, Oroszország és Németország van, a legrosszabbak közé viszont olyan rendkívül gazdag élővilágú területek tartoznak, mint Albánia, továbbá Málta, vagy Írország. A probléma másik oldala az, hogy nemcsak elfogyóban vannak a szakemberek, hanem elöregedőben is, ennek részint az is az oka, hogy sokfelé megszűnt a taxonómusok felsőfokú képzése, és nagyon sok szakember olyan munkakörben dolgozik, ahol nem is tudná a következő generációkat oktatni. Még az olyan egyébként igen népszerű és jól ismert, sokat kutatott rovarrendek, mint a lepkék ismerői is túl kevesen vannak de számos további, beporzók sokaságát tartalmazó rend taxonómusai igen kis létszámban élnek már az egyes országokban. E szakemberek híján a beporzók védelme is veszélybe kerül, hogy egy olyan problémát is említsünk, amelyet az embereket is érintheti.