Rövidhullámú rádiójellel vizsgáltak egy kisbolygót

Az Alaszkai Egyetem (Fairbanks) Geofizikai Intézete üzemelteti néhány éve a HAARP néven, leginkább az összeesküvés-elméletek hívei körében ismert ionoszféra-kutató létesítményt. A HAARP rádiósugárzását 2022. december 27-én azzal a céllal kapcsolták be, hogy a nagyjából a Föld-Hold távolság kétszeresén elhaladó 2010 XC15 jelű kisbolygót megvizsgálják. A most használt rádiójel 9,6 MHz frekvenciája a hagyományos bolygóradarok rádiójeléhez képest kisebb, pl. a szép emlékű Arecibói Obszervatórium bolygóradarja ennél egy nagyságrenddel magasabb frekvencián üzemelt. A különbség a két rádiójel viselkedésében annyi, hogy a HAARP által használt egy része elnyelődik a kisbolygóban, a radaré pedig mind visszaverődik. Emiatt a kétféle rádiójellel kétféle vizsgálat végezhető: a radar az égitest alakját, felszínét méri meg, a HAARP jele pedig annak belső felépítését, összetételét segít megérteni.

No de mire is jó mindez?

2022-ben sokat találkozhattunk a bolygóvédelmi kísérletekkel, amelyek közt főszereplő a DART kisbolygó-eltérítő akciója volt szeptemberben. Ennek nemrégiben hozták nyilvánosságra az első eredményeit, s ezekből is kiderült, mennyire fontos az eltérítendő égitest belső tulajdonságait megismerni, mielőtt megtervezik a bolygónk védelmét szolgáló manővert. A HAARP mérései pedig pont ezt segítenek megismerni: a rádiójel elnyelődése alapján következtetni lehet ezekre. Ha megmérik, milyen volt a kisbolygóról visszavert jel, kiderül, mi hiányzik belőle a sugárzott jelhez képest, vagyis mi az, amit elnyelt az égitest.

Mark Haynes, a NASA Sugárhajtás Laboratórium (JPL) kutatója elmondta: „A következő hetekben elemezzük majd a kapott adatokat, és reményeink szerint néhány hónapon belül közzé is tehetjük az eredményeket.” Ez volt az első efféle, viszonylag alacsony frekvenciájú rádiójellel végrehajtott vizsgálat, amelynek a célja az, hogy alapvetően az ilyen mérések gyakorlati használhatóságát igazolják vagy cáfolják a szakemberek. A most végzett kísérletben a HAARP visszavert jeleit Új Mexikóban és Kaliforniában lévő rádióobszervatóriumok rögzítették, de magát a rádióadást több mint 300 amatőr rádiós is észlelte hat kontinens területén. Ezek az észlelések segítenek azt megérteni, milyen volt az ionoszféra állapota a kísérlet idején, mivel a rádióadások terjedésébe ez is beleszól.

A következő, a mostaninál jóval fontosabb tesztre 2029-ben kerül sor, amikor az Apophis kisbolygó közeli elhaladása idején is elvégeznek majd minden lehetséges földi mérést, többek közt a HAARP segítségével is. Nagy előrelépést jelentene a bolygónkat megközelítő kisbolygók vizsgálatában, ha földi eszközzel lehetne róluk a mostaninál jóval átfogóbb tudásra szert tenni.