Hagyományos, vagy nukleáris robbanás?
Egy új kutatás segít eldönteni a távérzékeléssel észlelt robbanásokról, hogy hagyományos robbanószer vagy atomtöltet okozta-e.
Világszerte számtalan föld alatti robbanás zajlik (gondoljunk egyszerűen a bányászatra), és igen jó esélye van annak, hogy egy földrengésmérő eszköz detektálja. Azt azonban nem biztos, hogy teljes bizonyossággal meg lehet állapítani a robbanásról pusztán a szeizmikus jelek alapján, hogy hagyományos robbanószerekkel végrehajtott, vagy atomrobbanás volt-e. A Pacific Northwest Nemzeti Laboratórium kutatóinak munkája segít megkülönböztetni ezeket.
A kutatók a szeizmikus jelek észlelését radioaktív xenongáz észlelésével és mérésével egészítették ki. Amikor egy föld alatti robbanás történik, a gázoknak át kell áramolniuk a kőzetek és a talaj repedésein ahhoz, hogy a légkörbe kerülve mérni lehessen őket. A kutatók szerint nagyon sok mindentől, például olyan geológiai tényezőktől függ, mint a kőzetek károsodása, hogy egy robbanásból milyen kémiai jeleket viselő xenon juthat a levegőbe. Arra volt tehát szükség, hogy felmérjék, mik ezek a befolyásoló körülmények.
A kutatók hosszú időn át végzett geofizikai mérések tapasztalatai és számítógépes modellezés útján abban segítettek most, hogy az izotópok föld alól kijutásának idejét becsülték meg. Nemcsak a robbanások okozta föld alatti repedéseket tudták szimulálni, hanem azt is, hogy ezekben miként áramlanak a robbanáskor keletkező izotópok. Emellett kísérleti (hagyományos) robbantások során méréseket is végeztek egyes nyomjelző gázok, pl. nitrogén kijutásáról. A munkálatok és vizsgálatok ugyan nem értek még véget, tovább lehet pontosítani az eredményeket, de már most jelentősen segíteni lehetett a robbanások észlelését követő álláspont kialakítását.