Egyre csökken az áttörő felfedezések aránya

Annak ellenére, hogy az emberiség felhalmozott tudása egyre hatalmasabb, és a tudományos szakirodalom is exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedekben, több szakterületen is feltűnt, hogy egyre kevesebb olyan felfedezés, találmány születik, amely nagy előrelépést jelentene. Egy kutatócsoport 60 év alatt publikált 45 millió tudományos dolgozat, és 1980-tól bejegyzett 3,9 millió szabadalom elemzésével próbált meg a különös helyzet mögé pillantani, s kideríteni, hogy vajon a tudomány egészére igaz, vagy csupán egyes területeket sújtja a probléma? Az eredményeket a Nature folyóirata tette közzé.

A kutatók a vizsgálathoz egy speciális indexértéket határoztak meg, annak függvényében, hogy a kérdéses tanulmány vagy szabadalom mennyire illik a tudomány korábbi álláspontjaiba, vagy mennyire újszerű, forradalmi. Ezt az értéket az adott eredmény későbbi sorsa, tudományos felhasználása alapján tudták meghatározni.

A számítások alapján az egész tudományra igaz: egyre kevesebb áttörő erejű felfedezés, eredmény született 1945 óta. Az időszak első fele volt ebből a szempontból rosszabb, a 2000-es évekre több területen nagyjából stabilizálódott a helyzet az addigi romlással szemben. A tudomány egészére nézve azonban egyértelműen csökkent azon felfedezések száma, amelyek a kutatások későbbi útját meghatározták. Azt is megvizsgálták a kutatók, hogy a különböző tanulmányok címében, szabadalmak megnevezésében használt szavak közt mennyi volt az ismétlődés – az igazán újszerű dolgok leírásához nem elegendőek a korábbi közismert kifejezések. Elkülönítették a korábbi nagyobb erejű felfedezések bejelentésének szóhasználatát a köznapibb tudományos eredmények szóhasználatától, majd ezeket is összeszámolták. Ez a két nyelvi vizsgálat is azt mutatta, hogy egyre több az ismétlődés, vagyis sok esetben ugyanazokon a témákon rágódtak a szakemberek.

A trendek akkor is fennálltak, ha a legrangosabb tudományos folyóiratokra és a Nobel-díjakra szűkítették a felmérést, ez pedig azt jelenti, hogy nem a tudomány színvonala vált gyengébbé.

Mi okozhatja akkor ezt a hanyatlást? Az bizonyos, hogy a felhalmozott hatalmas tudásmennyiség hosszabb oktatást kíván, ha valaki a szakterülete határáig szeretne jutni, annak igen nehéz dolga van. Az új eredmények közlésekor a tudósok igyekeznek a legfrissebb tudásanyagra támaszkodni, s nem a korábbi, általánosabb érvényű, sokszínűbb alapokból indulnak ki. Ez azt is jelenti, hogy beszűkül az új felfedezésekhez alapot biztosító tudásbázis egy-egy konkrét kutatás esetében.

A kutatók arra jutottak, hogy a szűkebb szakterületekre korlátozódó, ámbár alapos és részletes tudás ugyan előremozdítja egy-egy kutató tudományos karrierjét, de általánosságban a tudomány fejlődését nem segíti elő.

Bár az világrengető felfedezések aránya jelentősen csökkent, világunkban van még bőven felfedezni való.