Miért csupasz az ember?

Az ember, a cetfélék, az elefánt, a csupasz turkáló, és még egy maroknyi emlősfaj az evolúciója során elveszítette az állatcsoportra annak kialakulása óta jellemző, egész testet borító szőrzetét. A szőrtüszők már embrió-korban elkezdenek fejlődni, ám alakulásuk, működésük számtalan gén hatásának eredménye, egy amerikai kutatócsoport annak járt utána, mely gének befolyása miatt sikerült megszabadulnunk dús bundánktól. Az eLife folyóiratban bemutatott kutatás során végigjárták a szőrtelenség kialakulását az emlősök körében – ez legalább 9 eltérő alkalommal jelent meg. Felmérték, hogy a szőrtelen emlősfajok közt milyen egyéb hasonlóságok vannak, s melyek játszhattak szerepet a csupaszság evolúciójában, összesen 62 emlősfaj genetikai kódját vetették össze.

A vizsgálat kiderítette, hogy a különböző szőrtelenné válási események során az egészen eltérő csoportokba tartozó állatok hasonló gének kikapcsolásával vagy átalakulásával szabadultak meg szőreiktől.

No de mik is az előnyei a szőrtelenségnek? Az elefántok számára a szőr elvesztése azt jelentette, sokkal könnyebben le tudják hűteni magukat a forró trópusokon, a rozmárok vagy a cetek sokkal hatékonyabb úszókká válhattak, miután megszabadultak testszőreiktől (ezt a módszert még az emberi úszók is követik). Az előnyök mögött a szőrnövekedést szabályozó gének hasonló mutációi állnak, így, mint kiderült, a keratin beépülését, és a szőrtüszők, hajhagymák működését szabályozó géneké. Felfedeztek olyan géneket is, amelyek szerepe nem világos még, de az biztos, hogy közük van a szőrnövekedéshez.

Hasonlóan fontos szerepe volt a DNS nem kódoló szakaszainak is – vagyis azon részeknek, amelyek nem konkrét tulajdonságot határoznak meg, hanem például azt, hogy az egyes gének mikor kapcsolnak ki vagy be, s mennyi ideig működnek. Ezek a hajhagymák, szőrtüszők működésébe szólnak bele, így például a hajszemölcs aktivitásába. (A hajszemölcsök a szőrtüsző aljában lévő sejtcsoportok, amelyek önmagukban képesek a szőrnövekedést beindítani, és például a talpra átültetve őket a talp egyébként teljesen csupasz bőre is szőrössé tehető. A hajszemölcs aktivitása határozza meg, hogy pl. egy hajszálunk vagy szőrszálunk mennyire hosszúra képes megnőni.)

Ezek a nem kódoló DNS-szakaszok is átesnek evolúciós változásokon, s ennek mértéke, sebessége is arra utal, hogy jelentős szerepük volt a szőrtelenség létrejöttében.

A feltárt új gének és DNS-szakaszok általánosan jellemzőek az emlősökre, ezzel az eredmények nemcsak a szőrtelenség, hanem a szőrzet, hajzat kialakulására is rávilágítanak. A kutatók szerint a már ismert gének szerepének igazolása és az új gének felfedezése egyrészt a szőrnövekedéssel kapcsolatos kóros folyamatok megértését és orvoslását is segítheti.