Hajhagymák segíthetik a hegek gyógyulását
A heges bőrfelületek nemcsak esztétikai, lelki problémát jelentenek, de például feszesek és fájdalmasak is lehetnek emiatt.
Egy önkéntesek bevonásával készült új kutatásban, amelyről az Imperial College London számolt be, a szakembereknek sikerült javítani a heges bőrfelületen csupán azzal, hogy élő, aktív hajhagymákat ültettek át oda.
A hegekben nincsenek hajhagymák, se verejtékmirigyek, erek vagy idegek, amellett, hogy rugalmatlanok, még el is csúfítják viselőjüket, ezzel pedig nemcsak nehezíthetik például a mozgást, de érzelmi problémákat is okozhatnak. Míg az egészséges bőr folyamatosan megújul, a hegeknél ez képesség hiányzik, a belső sérülések hegesedése pedig akár szervműködési bajjal is járhat.
A hajhagymák azonban karban tartják maguk körül a bőrt: átalakítják a kollagénrostok eloszlását, friss sejtekkel és hajszálerekkel dúsítják azt, a szőrös bőrfelület gyorsabban gyógyul és kisebb heg keletkezik rajta. Mivel a hajátültetés sebei gyorsabban gyógyultak, ezért a kutatók úgy gondolták, a hajhagymák segítséget jelenthetnek magában a gyógyulásban is.
Az elméletet egy hajátültetési szakember vezetésével tesztelték, három önkéntes fejbőrén lévő hegbe ültettek át hajhagymákat, majd kéthavonta biopszia útján ellenőrizték, miként viselkedik az így kezelt bőr. Az ellenőrzések azt mutatták, a heges bőr egyre jobban hasonlított az egészséges, sértetlen bőrre! A bőrszövet szerkezete is megváltozott, és a génkifejeződést is átrendezte az átültetett hajhagyma, s ezzel egyre inkább helyreállt a hegesedett bőr egészséges funkciója.
A hegesedés miatt a bőr külső rétege, az epidermiszt elvékonyodik, s ennek következtében könnyebben sérül, azonban a hajhagymák átültetése után hat hónappal a vastagsága megduplázódott, és a sejtek szaporodásával már igen közel járt az ép bőrréteg epidermiszéhez. Az alsó rétegben, a dermiszben is helyreálltak a sérülést követő hiányosságok: már 4 hónap alatt szinte ugyanannyi hajszálér volt benne, mint az ép bőrben, és a sejtek száma itt is fél év alatt érte el az egészséges szintet. A hajhagymák átültetése nélkül ilyen folyamatok nem zajlottak volna le, a heges bőr önmagában képtelen erre a megújulásra. Az átültetés után a hegben megszaporodott kollagénrostok elrendeződése is átalakult, ezzel sokkal rugalmasabbá vált a bőr, megszűnt a heg miatti diszkomfort érzése. A génkifejeződésben (vagyis abban, hogy az adott területen mely gének aktívak) is változás volt: 719 gén működése változott meg, ezeket tükrözték a bőrszövetben tapasztalt átalakulások.
Egyelőre nem világos, hogy minek köszönhetően alakultak át így a hegek. A kezelést a hajas fejbőrön lévő hegeknél végezték, ahol nem okozott gondot a hajszálak növekedése az átültetést követően. Azonban a kutatók már azon dolgoznak, hogy hajhagymák segítsége nélkül is el tudják érni ezeket az átalakulásokat, így akár olyan belső hegeket is fel lehetne javítani, mint a szívinfarktus utáni állapot, vagy a máj betegség miatti hegesedése.
A kutatók szerint az eljárás igen ígéretes a sebkezelésben, átalakíthatja azon százmilliók életét, akik akár műtét miatt, akár baleset vagy égés miatt kénytelenek hegeket viselni. A kutatást vezető Francisco Jiménez úgy gondolja, hogy a sebkezelési eljárásban hatalmas előrelépést jelenthet majd a módszer.