A nagyobb emberi agy különös eredete

A DNS legnagyobb részét azok a szakaszok teszik ki, amelyek nem génekből állnak, ezekről az úgynevezett nem kódoló szakaszokról régebben úgy hitték, semmire se jók, így gyakran csak hulladék DNS néven emlegették őket. Azonban fokozatosan kiderült, hogy nagyon is fontos szerepük van a test működésében, például abban, hogy mely gének mikor aktívak. Egy újonnan, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint egy ilyen, nem kódoló DNS-szakaszból alakultak ki azok a gének, amelyek az emberelődök körében az agyméret növekedését okozták.

Az már ismert, hogy ez a „hulladék” része a DNS-nek elvezethet vadonatúj gének kialakulásához, egy kutatócsoportnak most sikerült azonosítania azokat az átalakulásokat, amelyek ehhez elvezettek, s az így létrejött gének hatására az ember agya növekedésnek indult. 74 ezen a módon kialakult új gént azonosítottak, ennek kb. a fele a csimpánzokkal közös őstől való elválást követően jött létre (a többi közös az ember és a csimpánz esetében). E gének közül néhány az agynövekedésért és annak összetetté válásáért felelős. Megvizsgálva az új emberi géneket, beazonosították azokat, amelyek az agynövekedésért felelősek lehetnek, majd kísérletbe fogtak.

Egerekbe ültetve két ilyen gént, az egerek ennek hatására nagyobb agyat növesztettek, s az agykéreg is komplexebbé (barázdáltabbá) vált e génektől. Nemcsak mennyiségi, de minőségi változást is okozott a két gén: az így kezelt egerek a memóriateszteken és a kognitív feladatokban jobban teljesítettek, mint a géneket nélkülöző társaik. A kutatók ennek okán úgy vélik, ezek az újonnan létrejött gének szerepet játszhattak az emberré válás agyi változásaiban.