Hontalan csillagok derengése

Ha egy ilyen galaxisoktól független, hontalan csillagnak bolygója is van, onnan az égre nézve koromfekete sötétséget látnánk, nem lennének rajta csillagok sem, pusztán néhány galaxis halvány derengése látszana. Egy ilyen bolygónak az éjszakai égboltja tízezerszer sötétebb lehet, mint a földi égbolt (most a fényszennyezést ne számoljuk, csak az ég természetes fényét). Ez a mienktől nagyon idegen világ azonban nem is olyan ritka. Már az 1950-es évek elején felmerült a létezésük, és most a Hubble-űrteleszkóp felvételeinek köszönhetően bizonyíték is született erre.

Évmilliárdokkal ezelőtt a galaxisok még kisebbek voltak, mint ma, és így a kisebb gravitációjuk miatt könnyebben is szöktek meg belőlük a csillagok. A Tejútrendszerből szabadulni vágyó csillagnak legalább 550 kilométer per másodperc sebességet kell elérnie ahhoz, hogy leszaggassa magáról a galaxisunk gravitációs béklyóját.

A galaxisok hatalmas csoportjaiban gravitációs kötődés nélkül sodródó hontalan csillagok fénye összeadódva egy igen halvány derengést mutat, s a Hubble-űrteleszkópnak most ezt sikerült megörökítenie. E fénylés vizsgálata pedig maguknak a galaxishalmazoknak a létrejöttéről is árulkodhat.

A fő kérdés azonban az, miként is kerülhettek e „kóbor” csillagok a galaxisokon kívüli térbe? Számos elmélet felmerült már, s a mérések most arra utalnak, hogy már évmilliárdok óta magányosan vándorolnak ezek a csillagok, s nem valamilyen csillagászati közelmúltban bekövetkezett esemény (pl. galaxisok egyesülése) hatására szabadultak ki. Most 10 galaxishalmaz e rejtett derengését vizsgálta meg a Hubble, s ebből kiderült, e fénylés az évmilliárdok alatt állandó erősségű maradt. „Ez pedig azt jelzi, a csillagok már a galaxishalmazok létrejöttének korai időszakában is hontalanok voltak” – mondta James Jee, a koreai Jonsze Egyetem kutatója, a Nature-ben publikált tanulmány szerzője. Az a kutatásból nem tárult fel, hogy pontosan minek köszönhetik hontalanná válásukat e csillagok, de néhány elméletet ki lehet zárni az eredmények alapján. Az bizonyos, hogy már igen hamar megjelentek, az Univerzum fiatal időszakában, ráadásul nagy mennyiségben is jöttek létre ekkor. A James Webb-űrteleszkóp infravörös tartományú vizsgálatai talán segítenek majd megoldani e rejtélyt is.