Új korszak kezdődhet a gyógyszeriparban?

2022 decemberében született meg az a törvény, amely szerint az USA gyógyszerészeti hatósága, az FDA (80 év törvényi alkalmazás után) már nem tartja szükségesnek egy új szer emberi tesztje előtt állatokon is kísérletet végezni – számolt be a Science. Az eddigi előírás szerint legalább egyszer kellett rágcsálókon (egér vagy patkány) ellenőrizni a szer biztonságos és hatékony voltát, egyszer pedig nem rágcsálón (ez majom vagy kutya általában), mielőtt emberi tesztre került sor. Emiatt évente sok tízezer állatot „használtak el” a gyógyszerfejlesztő cégek, ám így is csak minden tizedik emberi tesztre kerülő szerből lett valóban gyártott gyógyszer is. Emiatt is érvelnek sokan, és nem csak az állatvédők azzal, hogy felesleges pénzkidobás és életek elpocsékolása az efféle állatkísérlet.
Az elmúlt évtized(ek)ben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógyszerfejlesztésben is a számítógépes modellezés, amelyben az egyes molekulák lehetséges hatásait szimulálják, illetve újabban a mikrocsipre épített emberi szervek (organ-on-a-chip) is egyre több kísérletben helyettesítik, legalább részben az élő alanyokat. Bár e technológiák még nagyon sok fejlődési lehetőséget rejtenek magukban, vagy, ahogy az állatkísérletek elhagyását ellenzők mondják, még gyerekcipőben járnak, nagyon is ígéretes módszerekről van szó. Az új törvényi szabályozással valószínűleg lendületet is kap majd e technológiák fejlődése.

Az állatkísérletek ellenzői többek közt azzal is érveltek, hogy nagyon sok esetben az állati modellek (alapvetően a rágcsálók) egyáltalán nem helyettesíthetik az emberi testet, és többször visznek tévútra, mint amikor jó irányt mutatnak. Egy szerv-a-mikrocsipen fejlesztéssel foglalkozó cég egy teszt során például 87 százalék pontossággal meg tudta mondani, hogy a rágcsálókon már sikeresen tesztelt májgyógyszer megfelel-e majd az emberi elvárásoknak, vagy épp káros hatású lesz, és nem kerülhet gyártásba.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy máris szabadon engedhetik az összes kísérleti állatot, ám lassan talán eltűnik majd a gyakorlatból az alkalmazásuk, legalább részben. Az új módszerek, bármennyire kecsegtetőek, nem képesek például arra, hogy teljes testet érintő reakciókat mutassanak ki, így egy máj-mikrocsip nyilvánvalóan nem tudja megmutatni, ha az adott szer például kedvezőtlen idegrendszeri hatást vált ki. Mivel azonban a gyógyszerfejlesztés igen drága és időigényes dolog, részint pont az állatkísérletek miatt, ezért mindenkinek az az érdeke (a gyógyszert vásárló fogyasztónak is), hogy minél egyszerűbb, olcsóbb, és emellett mégis megbízható eljárásokkal teszteljék a leendő hatóanyagokat.
A törvény mostantól lehetővé teszi, hogy az FDA eltekintsen az állatkísérletektől, ám nem írja elő számára ezt kötelezőként, így valószínűleg egy igen lassú folyamat első lépésének lehet tekinteni a meghozott új törvényt.