Kapcsolat lehetett az elmúlt évezredekben Észak-Amerika és Szibéria közt
![](https://ng.24.hu/themes/natgeo/images/logo.png)
Amerika benépesítését követően, a már ott megtelepedettek génjei újra és újra megjelentek észak-ázsiai embercsoportokban.
![](https://ng.24.hu/uploads/2023/01/korjak.jpg)
Egy újonnan, a Current Biology folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint az Amerikát benépesítők időnként találkoztak szibériaiakkal, s e találkozásoknak genetikai keveredés lett az eredménye. Az utolsó jégkorszak végén, 11,5 ezer éve a Bering-szoros tenger borította területté vált, így ott száraz lábbal nem lehetett már átkelni, az eddigi feltételezések szerint a már Amerikába települt emberek így el is különültek szibériai rokonaiktól. Azonban néhány éve egy genetikai-nyelvészeti felmérés arra utalt, hogy ez mégsem volt akkora akadály, valamiféle találkozásnak kellett történnie a két kontinens határán.
A Kamcsatka-folyó partján feltártak 3 emberi maradványt, amelyekből génvizsgálatok azt mutatták ki, hogy bár igen közeli rokonai voltak a mai kamcsatkai őslakosoknak, ám emellett észak-amerikai eredetre utaló génjeik is voltak. Egy nemzetközi kutatócsoport most alaposabb génelemzést végzett a szibériai régióban felfedezett több ezer éves emberi maradványokon, alapvetően a régió emberi betelepüléseit vizsgálva, amelyről a Tübingeni Egyetem számolt be.
A régióban igen fontos altáji vadászó-gyűjtögető népcsoport 7500-5500 éve élt képviselőiben számos, a régióban élő más népcsoport genetikai nyomait mutatták ki, egy 7000 éve élt emberben például a japán szigetvilág lakóival, a Dzsómon-kultúra képviselőivel való szoros kapcsolatot (25 százaléknyi Dzsómon gént!), így sokkal mozgalmasabb lehetett a távol-keleti terület benépesedése, mint eddig gondoltuk, mondhatni genetikai átjáróház volt.
A kamcsatkai maradványok génelemzéséből a kutatók arra jutottak, hogy több alkalommal is találkozniuk kellett az amerikai őslakosokkal, még a ma az északkelet-szibériai régióban élő népcsoportok (csukcs, korjak, itelmen) is jelentős, 5-20 százaléknyi amerikai gént hordoznak. A találkozások, amelyekből a mai népcsoportok nyerték az amerikai géneket, 5500-1500 éve zajlottak. Legalább két ilyen alkalom volt, de az is elképzelhető, hogy folyamatos volt a kapcsolat a két kontinens lakói közt. Ez azt jelentheti, hogy a Bering-szoros tengerré válását követően az amerikaiak hosszú időn át vissza-visszatértek szibériai őshazájukba.
Teljesen nem kizárható az sem, hogy semmi ilyesmi nem történt, hanem arról van csupán szó, hogy azok a helyi népcsoportok vettek részt ebben a keveredésben, amelyek az észak-amerikaikkal közös őssel rendelkeztek, s ez adta az „észak-amerikai eredetre utaló” géneket a kamcsatkai, északkelet-szibériai embereknek. Ahhoz, hogy biztosabbat lehessen mondani, újabb szibériai leletek vizsgálatára lenne szükség, ám az oroszországi kapcsolatok, Ukrajna inváziója miatti befagyasztása, a tudományos életre is kihat, így egyelőre ez lehetetlen.